|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Ó, Sors, ne adj nekem oly alkalmat,
mely - mint tolvajt szül – hőssé tesz engem!
Legyek szerény, észrevehetetlen,
ahogy vízcsepp rejlik a fellegben. |
|
 V
Csendesen leszállt az este
Sötétbe borult a fagyos, februári táj
Hiányod fájón mar szívembe
Nélküled ordító a magány |
|
 M
Sok szeme van az éjnek,
a napnak csak egy;
de kihúnynak a fények,
ha a Nap lemegy. |
|
 M
Kivágták az ősi fákat,
a hatalmas galagonyákat,
mit ültetnek helyette,
nem tudja azt senki sem! |
|
 M
kicsi bóbitacsengő hó alól nyílik
cseppen a könnye málló eresznek
rigó fészket csinosít, tavaszban bízik... |
|
 M
Vili víg!
Mint illik - siklik,
vízisízik. |
|
 M
Te legyél a piramis,
az Idő oszlopa,
Te legyél az Amazon,
napjaim folyója,
|
|
 M
Úgy látom, a hét-toronyba vagyok zárva…
És a kulcsot senki nem veszi ki, már ma.
Úgy látom, küzdelmem győzelemre nem áll,
Öregedve sem tudom... élet miben áll. |
|
 H
Álmokban levés: egyenként-külön
Ház csendjében nevelt szívem
átvérző lélekkötésében
lélegzeteddel hiányzol
|
|
 V
Ólomlábon lépkednek a percek
várom azt, hogy újra itt legyél
álmomban is suttogom a neved
belőled a sok is mind kevés... |
|
 V
Nyugodt madarász.
Sasfióka vijjogván.
Sasmama nem jött.
|
|
 V
Rokkán fonva,
tűvel varrva,
aratáskor
nyelve a port, |
|
 V
Messzi földön, rengetegben,
kék folyók mentén
sötét kunyhó, favágó benn’
keservesen élt. |
|
 M
Szállnék a végtelenbe
a pillangókkal, a bogarakkal,
a tó vizének ringató hullámaival,
a felhők szárnyalásával. |
|
 M
Napra nap jön, szalad,
fejünkre rászakad..
Szél-bélés elragad,
Madárdal mint harang. |
|
 M
lombsátor árnyában
álomlét szendergő
ég szín kék rétjén át
botlódzó báránykát… |
|
 M
Már elég a kiskabát is,
sétálni megyek és Rád emlékezem,
öreg padunkon megpihenek. |
|
 M
A Gallipoli roham hozzá képest esti séta,
Nem kell neki, nekünk, senkinek gyorsító rakéta.
Mellette egyfolytában túlélő kaland az életünk,
Megindul, eltűnik, megjön, mi aztán nem pihenhetünk. |
|
 M
Egy kavics, egy lánc,
egy múló románc.
Rózsaszál, levél,
egy utolsót mesél. |
|
 V
Hazugnak neveztél, erre nincs bocsánat!
Meggondolatlan szavak: fájtak, porig aláztak.
Gyöngyszemkönnyem patakokban folyik...
Érző szívem vérzik, |
|
 V
Gyűrött lepedőm, álmatlan éjek,
nem hagyhatsz el, nélküled úgy félek.
Nehéz a búcsú, míg álmaimban látlak,
tovább kell lépnem, hiába várlak.
|
|
 H
Színes ceruzákról
álmodsz-e mostanában?
|
|
 H
Ha nem tudsz Ég lenni ...
legyél hópehely, és csendes.
Ha nem tudsz titok lenni ...
legyél az, miben a kezdet felöltöztetett. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 29. kedd,
Mihály napja van.
Holnap Jeromos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
