|
Vendég: 34
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
V
Akadályfutás, olimpia,
siker és mirtuszkoszorú,
tapsviharba fúlt nevetés
soha sem került elém. |
|
V
Bár az égből csillagként hull még elém
a szép remény,
ám vágyak tajtékos mély taván
ring tétován, |
|
V
Volt nekem egy kicsi kocsim,
húsz évig száguldott, mint a szél,
de megöregedett, úgy mint én,
el kellett adni,míg valamit ért. |
|
V
Hurrikán söpör végig a tájon,
kitartó, szívós, régóta tart már. -
Lelkem békéjét hiába várom,
pedig hamarost elfogy a Naptár. |
|
V
Maga a Szépség; az ív, a forma
képlékeny, mintha agyagból volna,
hajlik, mint nádszál; gyöngyök a cseppek,
melyek testével megtöltekeznek. |
|
V
Bele is merültem a szép látványba,
mikor egy kutya tévedt az udvarba.
Néztem egy darabig egészen nyugodtan,
hogy keresgél, járkál bizakodottan. |
|
V
Csillagzene szárnyal
a holdfényes éjszakában
Homályos, szelíd fények
csordultig töltik a csöndet
|
|
V
Fej-éked, hóleány...
Fa lombja,
fa lombja.
|
|
Gy.
Éjszaka sötét van, nem látunk,
Bár a csend miatt jobban hallunk.
Meztelenség az össze ruhánk,
Nem tudjuk reggel mi vár miránk. |
|
Gy.
Elfogy belőlem az erő,
egyre súlyosabb lesz a kő.
Elengedni még nem lehet,
e kő jelzi életemet.
|
|
Gy.
Nem keresem az igazságot,
hisz Isten veszejtette el,
és mióta ez kitudódott,
már abszolút nem érdekel.
|
|
H
A korcsmáros beleájul a pultba,
és jelentkezik,
hogy a számlát ő maga rendezi
a végső elszámoltatáskor.
|
|
H
Szürke tél,
Fürge szél,
Idő apó hazatér,
|
|
H
Gyakran, azért, hogy kacagj a tengeren,
sirályok között, mint utazó madarak, kik a vizeken
útitársak, magányba foglalt piszmogók,
a vitorlás a feneketlen keserű mélységet szántja ...
|
|
V
Elég a búból, elég már a sajnálkozásból!
Elég a csúfból, elég az önfeláldozásból!
Elég a bajból, elég már a tisztátlanságból!
Elég a haragból, elég a gonoszkodásból! |
|
Gy.
Csak véget ért utak,
S az álmok már messze járnak,
Ahogy a vágyak is szerte foszlanak. |
|
V
Merülj bele!
Eltűnik minden gond;
elszáll, mi fáj,
|
|
V
Az a sok ölelés, mit nem öleltünk el...
és azok a csókok, mik ajkon maradtak, -
a szavak, a bókok, mind belénk-apadnak,
ha zsugorin bánunk önnön érzésünkkel. |
|
V
Gonosz az ember! - mondta az Isten,
pusztulj te gazság, pusztuljon minden,
ami csak élő haljon e Földön,
helyére szűzi tisztaság nőjön! |
|
V
Miért szeretlek, kitudja
A Szívem már nem kutatja.
Olyan vagy, mint bazsarózsa
Szép, vágyom a mosolyodra. |
|
H
Hazafelé mentem, anyámhoz éppen.
Ezen a hosszú úton egy kocsmába betértem.
Jólesett pihenni és egy pohár frissítőt inni,
mert odakint meleg volt, és már nem lehetett bírni.
|
|
H
Szobámban
középen áll a ládám,
turkálok rongyok között bokáig
egyedül, árván, állván
|
|
Gy.
Rideg a tél,
Hideg van, borzongok.
Varjak szállnak,
Hideg van, borzongok. |
|
Gy.
és belekésett, hogy a lelkük békül,
az Isten nem hagy semmit számla nélkül,
a nagy kéz régen túl van a rováson. |
|
Gy.
Legalább álmomban
lehessek boldog Véle'
hadd tartsam karjaimban
legalább ezen az éjjen. |
|
|
|
Ma 2026. június 18. csütörtök, Levente napja van. Holnap Gyárfás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|