|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
 V
Körülvesznek elhangzott szavak,
visszhangként hallom sokszor idebent,
lépcsőn állok, s meginganak falak,
sótlan csendesség íze körbeleng. |
|
 V
A köd a völgyre fátylat von.
csend pihen a városon
Korán búcsúzott a nyár,
a tücsök már nem muzsikál.
|
|
 V
Amikor szeretettel
nézett ránk anyánk,
tudtuk, válaszunk tanulás.
Jó anyánk kérges keze |
|
 V
Pedig hívom, marasztalom kedvesen.
Boldogság csörgedezne át eremen,
Ha végre már beköltözne hozzánk.
Az lenne finom, mint az ízes fánk. |
|
 V
Póni vagyok, egy lófajta;
beszédem csak nyiha-ha-ha.
Kicsi vagyok, ez nem szégyen;
ilyen egész nemzetségem,
|
|
 V
Ott tündököltél előttem,
szebbet nem láttam még sosem,
valóság volt, vagy csak álom(?),
lassan szédül át világom.
|
|
 H
Örültem, hogy itt lehettem,
S örülök, hogy távozom,
Rossz érzet nem maradt bennem,
Tanulságát levonom.
|
|
 H
Fájdalmasan szól
Szeptember harangja;
Elmúlást hoz
|
|
 H
Pillanatok alatt történhet végzetes baj,
Ilyenkor nem az a legfontosabb, hogy áll a haj,
|
|
 H
- Sokkal jobb lett így az életem -
megdöbbenek: mi ez, nem értem?
Unokám ajkát elhagyó szavak
játék közben mondja halkan.
|
|
 H
Ha érzed, hogy hív a fény,
Kezed ne tedd arcod elé,
Szemed se csukd be, ne hunyoríts,
Csak előre tekints és bízz
|
|
 V
Gyere,
fogd át szívem a szerelem kezével,
és ne mondd nekem:
lelkemben itt az ősz. |
|
 V
Háborgó világomra ráült a vas-színű csend.
Ma minden szó szorult, zajtalan odabenn,
kihűlve már az örök Kék madár
Csorbult a kard, szikrát vetni rest... |
|
 V
Szomorú Időkben, szomorú emberek
szomorúság-zsákból szomor-magot esznek. - |
|
 V
Ablakomból tekintek fel a magas égre,
Borongós hajnalon harangoznak éppen,
Sorsom útját járva reményem feldereng,
Csöndes város nyugalmában szellő lengedez. |
|
 V
Írni kell,mert kötelező
lelkem érzi, itt az idő !
Írni kell a Jóistennek
az ember vár, áld meg ! |
|
 V
Ha eltévedek
Nem felejtelek
Látom szemedet,
Végtelen kék eget. |
|
 Gy.
Cikáz a villám, zokog az ég,
fázik a lelkem, fagyos a lég,
bosszút kiáltva égő sebem,
felperzsel mindent - elég legyen! |
|
 Gy.
Írok, írok, koptatom a tollat,
Közben jön, következő gondolat.
Persze nem tollkoptatás a lényeg,
Hanem írásban vajon van lényeg? |
|
 Gy.
A köpönyeg – öltözet,
minősítő viselet.
Hasznos – forgatni lehet.
Fedi valós alkatod, |
|
 Gy.
Szeles az idő, zizzenő lombsátrak
árnyai veszekszenek, bűnös társak
a fűben, elbújt virágok még nyílnak,
megérett idő örömei hívnak, |
|
 Gy.
Ha nincs beszéd...
Harmónia, megértés sincs...
Ez zsákutca!
Magyarázat? - hát mit sem ér ! |
|
 Gy.
Utcákon patak,
valahol gát szakad,
mindent
visz, |
|
 Gy.
Felöltöztetem álmaim,
sírva fölfeslek magamnak,
s hangját görnyedve vezetem.
|
|
 Gy.
Mikor aztán rágni tudnak,
éjjel répával álmodnak.
Elhagyják a szülő édest’,
maguk is társ után néznek, |
|
|
|
Ma 2026. június 19. péntek,
Gyárfás napja van.
Holnap Rafael napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
