|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Szeretnék a szeretetnek
apostola lenni,
nevem Senki, ti Mindenki,
jöjjetek, jöjjetek, |
|
 V
A gyarló ember önképét, hit éri, vagy ölelés, megrezzen,
Alig pislákoló zsarátnoka felett korom fátyla lebben.
A zsarátnoka kormot árasztva, kicsit is világol helyén?
Élet legyen szelíd, vagy vad, érzelem lángol a tűz rejtekén.
|
|
 H
Nézem e csodás tájat
a fákat, színes lombokat,
színpompás leveleik
még vidáman kacagnak,
|
|
 H
képernyőmön nem szárad
még a levendula virul
moly és szúnyog fárad
ha a mező lilul
|
|
 V
Csend a szomszédom itt a város peremén,
hol a vágy és az álom villanydrótra ül,
hol sárguló levelekről az őszi fény,
fekete árnyékok legmélyére szédül.
|
|
 V
Álmomban Isten fülembe sugdosott,
de lehet, hogy nem ő volt, valaki más; -
olyanokat mondott, mint aki hibás
és megbánta nagyon, amit tett, holott... |
|
 V
Pettyes bundám levedlettem;
látom, nem ismersz meg engem.
Szőröm most már veres-barna,
jó atyámnak van agancsa, |
|
 V
Rózsák hívnak haza.
Illat és emlék nélkül
érkezem szobámba.
|
|
 V
Vedd a kabátod, már nem vajúdik a rét,
fáradtan nyúlik, deret ér zabolátlan ágon a szellő,
értett fürtjeit küldi a szőlő teraszvenyigéken,
s dombjaira rózsaszirom rőt szeme ül, |
|
 V
Október végén ötvennyolc éve
kitört a népharag,
követelt a tömeg függetlenséget
és szabadságjogokat. |
|
 Gy.
Hiányzol, mert nem hallom a hangod
Hiányzol, mert nem látom a mosolyod
Hiányzol, mert nem nézhetem a szemed
Hiányzol, mert nem érinthetlek
Hiányzol, mert nagyon szeretlek |
|
 Gy.
Valami furcsa érzés tört rám az éjjel,
Egy sokat ígérő,rejtélyes gondolat.
Nem hagyott aludni,felkelni késztetett,
A hold ragyogott,utamon ő vezetett.
|
|
 Gy.
Úszok az árral, sodor magával,
hagyom, hogy vigyen.
Te nem vagy sehol,
kereslek mindenhol. |
|
 Gy.
Szép ez a reggeli fény,
csak érzékelem még !
De már simogat,becéz
már a szemembe néz ! |
|
 Gy.
Keresed az életed az életben?
Keresed a létedet a létedben?
Keresed a boldogságod az életben?
Keresed az értelmet saját létedben… |
|
 V
Szilencium,
csak az inga veri fel a csendet,
szilencium,
éjfél után a napot feledem, |
|
 V
Az ősz az erdőn rám susog,
Tengernyi szem, levél potyog
Az ágak gyöngysoráról rőten.
De mégis, bár a fájdalom |
|
 V
A szemed éles, tiszta még,
s féltett titkait az ég,
rubin ajkadban rejti el,
S amíg csak vagy, s létezel, |
|
 V
Sok Emberi szenvedést tapasztalok,
Ezek mind borzasztóan fájó gondok,
Rengeteg Ember szenved ebben a világban,
Egy részük még meg is hal tucatnyi helyről vérző, sebző fájdalmában, magányosan.
|
|
 V
Szerelmem, gyere a zöld rengetegbe,
hol a források sírnak a völgyben.
a szikla is készen áll, hogy legördüljön,
ott fenséges a mélysége a szakadéknak. |
|
 V
Egy ismerősöm kért, költői estjén
A sok közül, mit írt, adnám elő
Nehány szonettjét… Nos, megtisztelő,
S a műveket is általadta rendjén. |
|
 V
Mókus Marci becses nevem;
légtornász lett énbelőlem.
Fáról fára ugrálgatok,
Farkammal egyensúlyozok, |
|
 V
Alattomos szél támadt
csavargatja a fákat -
zör'gve hullnak levelek
Ég a Földdel enyeleg.
|
|
 V
Varázslatos egy nyár éjszaka volt.
A csillagok oly 'bűven ragyogtak.
Fényük meghitt volt és mámorító
Egyben szelíd s,buján-kihívó. |
|
 V
S míg a tűnő napfény hajunkra
még októberi aranyport hullat,
szívünkre rőt palástot dobva
a vén Idő csak röpke percet szánhat, |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 29. kedd,
Mihály napja van.
Holnap Jeromos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
