|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Egy fátylas reggelen
eltévedt napsugár
pihent meg szelíden
rózsám égő szirmán. |
|
 V
titkos varázslatok
íriszed mélysége mögött
felhők sodródnak árnyat vetve,
tűnő arcok a múló időben
szívedben lángoló szerelem
|
|
 H
S a fény,
az a drága, jóságos
már nincs többé…
|
|
 H
Téged érdekel az,ami nem látszik?
Mit csak elképzelsz,de belekapnak s szétmállik.
Érzed!?Érzed a szelet?
Érted jön,de nem téged szeret.
|
|
 V
Néha el kell mennem,
hogy hazataláljak.
Néha el kell hagyjalak,
hogy Rád találjak. |
|
 V
Akkor még nyár volt,
Mikor azt ígérted eljössz
Hozzám kedvesem,
De sajnos nem tetted! |
|
 M
Belém váj, majd mélyen magába,
Tükröt tart elém, hiszi kész csoda,
S hová szem nem hatol soha,
Leülepszik sziklaszilárdan. |
|
 M
Építkezni semmiből téglát téglára,
szabad kezet ad hozzá ebben „vár ura”,
de ténylegesen nyújtott szabadság harca,
„akarattal” küszködve új alapra vár. |
|
 M
Egy-egy nagyobb esőcsepp, az ablakomra sodródik,
Ott megül, majd lassan lefelé gurgulázik, már halódik,
Mint szemnedv csillogó cseppjei az arcbőrön, lepottyan,
Csöppnyi könny, földnek ütködik, ott elterül, nem moccan. |
|
 M
Drága Urunk, kell a kenyér,
fogna kaszát már a tenyér!
Küldd ide dús, záporodat,
s enni is adj - áldva - sokat! |
|
 V
Valahol , messze északon
szikrázó fénnyel vakít
egy nagy jégbirodalom.
Hideg- herceg alszik itt,
szép tavaszról álmodik.
|
|
 M
Késésben van minden, nem szól bele senki,
Az indiánnyarat az ősz nem felejti.
Így sétálgat le s fel csendes kertek alatt,
Köntösén, redőin krizantém karszalag. |
|
 V
Fényév távolságra, suhan el egy vitorlás,
életünk húrjain, játszik szelíd hárfás.
Nagy szerelmét várja, a tiszta szívem vára,
hogy szépséges királylányt, oda befogadja. |
|
 V
Mintha rám szakadna a menny a csillagokkal
Nehéz álomból ébredek a teli-Holddal
Jégmadár száll a kopasz fa ágra
Itt nem emlékeztet semmi a meleg nyárra |
|
 H
Fájdalmak útjain,
Megyünk bukdácsolva,
Sötét útvesztőkön,
Fény felé fordulva. |
|
 H
Egy kurd vidéken látott napvilágot,
pont olyan volt, mint minden más gyerek;
ínségben nőtt fel, állatokkal játszott,
körötte testvér, egy egész sereg.
|
|
 H
András apostol nevét viselem,
Büszkén hordom, nem szégyellem |
|
 H
álomkocsma álomasztalánál
álomasszony álmodik |
|
 H
... ahogy az utcalámpa fénye
szikrát szór,
hópelyhekkel
versenytáncol
|
|
 H
El kell temetnem egy érzést,
El kell felejtenem egy vágyat.
Úgy érzem, mintha kitéptem volna a szívemet. |
|
 V
őszben bandukoló
lábam
meg-megakad bordó levelekben
tüskés vadgesztenye
szétnyíló búrkában. |
|
 V
Az égbolt bezárja szeme kékjét,
az alkonyfény bíborra festi a horizontot,
a nyugalom, a csend ölelésében.
Hangtalan jó éjszakát köszönnek a harangok. |
|
 V
Maradj még kedves, maradj ne menj,
Ablakomra hullt az első hópehely,
Tudod a magánytól mennyire félek,
Maradj még ... hisz oly keveset kérek.
|
|
 V
Keresem az utam,
Csendbe járom az élet fonalát keresve.
Valahol elvesztettem magam,
Most még magam is kereshetem , |
|
 V
Miattunk játszik őrt az éji csendben,
Redő a múlt, az ifjúkori hajnal
Tovatűnt, félhomályt dúdol dalban,
S figyel az éj éberen engem.
|
|
|
|
Ma 2026. október 03. szombat,
Helga napja van.
Holnap Ferenc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
