|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
 V
Mikor utoljára fogtad meg kezem,
mikor utoljára csókoltad a szám,
megijedtem nagyon, s könnyes lett szemem,
de mégis elmentél, itt hagytál. |
|
 H
Farkasfalka szagát
hozza a szél.
Hol vagy, büszke falkavezér?
|
|
 V
Nyomaszt a gondolat
jól döntöttem-e, avagy sem,
hallom keserves bánatát annak,
akit boldogságra szültem. |
|
 V
A szerelem körbeölel s nem ereszt,
nem enged többet a sötétségbe sem.
Jobb itt neked és nekem, súgja halkan
és én hiszek neki, mert igaza van |
|
 V
Ne keseregj!
Szemed nem lát, de érezd,
az Úr szeret téged
Hiteddel élj! |
|
 V
Pálinkával indul a Te reggeled
édes szívem, betöröd a fejedet,
de ha nem te, megteszem én helyetted
hogy gondoltad, józan eszed keresd meg! |
|
 H
Szívünk már nem összeláncolt pár,
hogyha akarsz – távozol.
Boldogság az úton arra vár,
ki szabadon vándorol.
|
|
 H
A bűn lábát vetette a hajlamunkban,
A szent szentséget, csorbítják titokban.
A házasságtörő lélek rossz útra lépett,
Mert nem tiszteli a hetedik szentséget.
|
|
 V
Átöleltél, mint áradó folyó,
S én, mint virág, ki hervadó,
De ébredő élet, csak szeretlek. |
|
 V
szellő borzolja ekképp a nyári erdő lombkoronájának zafírtitkait.
kik nézik, azt hiszik kilopva onnan valamit. mi tudjuk csak,
hogy kuporog meg egy egy ághegyen...és bújik el
harsány reailtyzajok elől hajnalszínű koaxrügyeken
|
|
 Gy
A holdfényt betakarja a vihar haragja,
Egy korhadt fán huhog már a hajnal baglya.
Az erdei szörny otthagyta áldozata tetemét,
Csak a Hold láthatta méregzöld tekintetét.
|
|
 V
Szemünk egybeforrt csendesen
Szívünk összeölelkezett szerelmesen
Lelkünkbe mélyült minden pillanat,
Arcod, s mosolyod örökre itt maradt |
|
 V
Emlékeid bennem örökké élnek
És el nem halványulnak, soha,
Bár milyen nehéz is az élet,
Emléked nem feledem soha. |
|
 V
Sebesen örvénylő erővonalak:
körülkerít az áramló Idő.
Sodruknak feszítem görnyedt hátamat;
átlyuggatnak a lándzsa-vektorok. |
|
 V
A szerelem elmúlhat,
De az emlék soha.
Nem veheti el senki,
Az már enyém marad.
|
|
 V
Szorítsd hátra egód
lélekből élj! |
|
 V
Sajog az érzés, - nagy kísértés!?
Belőle kétség, kétségből vétség.
Tűrj és lazíts, ez majd segít,
visszacsúszik, helyre gurít. |
|
 V
Ha kezembe van hűvös üveg-ruhád,
megnyugszik a világ, érzem luxusát
aranykortyaidtól fut a gyáva szomj,
pezsgővarázsodtól eloszlik a gond, |
|
 V
Keresem, keresem,
hová tettem a tollam.
Lassan már elfeledem,
milyen volt a múltam. |
|
 V
Hófehér a nagy táj, havazott az éjjel,
lelki nagy tisztaság áradt ottan széjjel,
Ködbe burkolózott a fagyos tájnak arca,
a jéghideg csapoknak tündöklő voltára. |
|
 V
Csendes szavak nélküli világban,
ketten vagyunk csak Te meg én,
csillag-palástot terít ránk az éjjel,
megbújunk titkos rejtekén. |
|
 V
összetört szívem Nálad talált vigaszt.
Szerelmed heve karjaid közé űz,
nem ereszt többé, örökké fogva tart. |
|
 V
Hideg, ködös reggel a csontokig hatol,
Nap sugara búsul az égen valahol
zúzmarás a tető, látszik a lehelet
fáznak az emberek, Napocska hol lehetsz? |
|
 V
Áldás a boldogság,
átok a fájdalom..
Boldogság, fájdalom,
ülnek a vállamon. |
|
 V
Ülj le kedves! Jó, hogy jöttél.
Hallgasd meg, mi bent rekedt rég.
Ne félj tőle, nem teher!
Mutatom a lelkemet. |
|
|
|
Ma 2026. június 19. péntek,
Gyárfás napja van.
Holnap Rafael napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
