|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Neved napja van, Mama, s én köszöntlek,
Mióta csak az eszemet tudom.
De most nem csókkal, nem is ajándékkal,
Elmélkedéssel – hosszú múltadon… |
|
 V
Szürke fénytelen arcát nézem
Megritkult, fakó ősz haját
Miközben suhannak a percek
Idő tovatűnt gyorsvonatán. |
|
 MM
Éljük életünk s járjuk utunkat,
Olykor göröngyös, s kutatjuk múltunkat.
Mindenegyes utat, cselekedet övezi,
A helyes utat, mindig, dicsőség kövezi.
|
|
 MM
Lassan múlik bánatom,
Volt az a lány, többet,
nem látom.
|
|
 V
Könnycseppeket hullatott, mint öröksíró bánateső.
Alant egy pegazus: hullócsillag-álmokat kereső,
Kőkobak-szirten, száradó fűben, haldokló fa alatt
Csillogó tükörszemekkel bámulja a csillagokat; |
|
 V
Nem számít a hideg tél zordsága
Míg lelkednek melegít jósága
Dermedhet a fénylő jég
Míg mosolyod ajándék
|
|
 V
Rám is ugrott,
Puszit adott,
Viszonzásul Tőlem
Ölelést kapott.
|
|
 V
Hosszú évek sok ezernyi perce
terhelé már Létünk szekerét.
Emlékezni csak a Szépre kéne
legyen a rossz,mi múltba vész. |
|
 V
Az este
mögém kerül,
nesztelen -
néz melettem a tükörbe. |
|
 V
És lángolni vágyakozott.
Kicsi idő után rájöttem,
hogy ezt az érzést neked köszönhetem.
Lángra kapott a szívem... |
|
 MM
Ízes italnak habja ha lágyan
gyöngyöz ezüstös színű pohárban,
csillan, akár a karcsú nyak éke,
hogyha tüzes kéz ér közelébe,
úgy jut el a szívünk közepébe. |
|
 MM
Menj a jövőbe,
Hogy lásd a jelent.
Meglátod mit jelent
Mi is van jövőbe. |
|
 V
Suttog a csend
az álomba szőtt éjszakában,
feloldva az arany rojtú,
ölelő emlékeket
|
|
 Cs
Könyved lennék, hogy a lelkemben olvass,
Soraim között, engem megtalálj!
S lennék a gyűrűd, hogy ujjaidon hordhass,
És támaszod, ha kell, hogy talpra állj. |
|
 Cs
Aki nagy embernek hiszi magát,
az elvesztette a valóság talaját. |
|
 Cs
Ott van egy félszemnyi fény,
Hogy él még a remény,
Újra ragyog a szivárvány,
És nem zavar a járvány. |
|
 Cs
Csüggedt alázattal leborulok eléd
Fehér csipkés szőnyeged teríts le elém
El nem fogyó kegyelmed keresem
Melyet hittel figyelek |
|
 Cs
Gyönyörű szép most a tenger.
Körülöttem csendes a víz.
Ritkán lát ilyet az ember.
A messzeség kalandra hív! |
|
 Cs
Kietlen tájon
fájón ropog a csend,
távoli tanyákon
kutyavonítás sír a hidegben.
|
|
 V
Hegy te csodás, mint ara hófehérben
Ki várja vőlegényét pompás menyegzőre
Mirtusz büszke fején, feltekint magasba
Mintha kérő imát Istennek mondana |
|
 V
Elindulok az Élet kanyargó ösvényein,
elindulok, merre utam vezet s ingoványos
nyomokban vezet s lápos,sikamló terein
megyek, merre látok, s ahol semmi nem homályos. |
|
 V
s mely’ melege, biztos otthonom,
- veled már örökre osztozom -
köszönöm néked,
szeretlek téged. |
|
 MM
Karcsú fákra kócol, a szél gyenge húrja
Fenyőágat rebbent, törzsét meg-megfújja
Te is ott lebegsz céltalanul bennem
Felvert vágyakkal, szakadt türelemmel.
|
|
 MM
S ha majd egyszer elfogy az én fényem
Testem pedig, pihen majd a vén porban,
Egyszerű kis fejfám legyen, s rajta írva
Egy mondat: Ő Ember maradt e korban!
|
|
 MM
A számok normál alakja mit jelent?
Mit a normál forma?
Lehet egy szám normális? Valós vagy komplex? |
|
|
|
Ma 2026. október 05. hétfő,
Aurél napja van.
Holnap Brúnó, Renáta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
