|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 V
Drága mama, mondd el Nékem, milyen volt az apukám?
Megfeddted Őt kisgyermekként, hogy ha rossz volt nagyon ám?
Azt mondja az én apám is, ne legyek rossz soha sem,
fogadjam meg minden szavát, csak így lesz jó nekem. |
|
 V
szilánkokra hullanak,
még meg sem születtek,
ám elhaló sikoltásukkal jelként
égetik agyadba magukat. |
|
 V
Köröttem sötétség honol.
Elérhetetlennek tűnik az élet. |
|
 V
Hogy a szürke felhő is takarhat éket,
s jelenléte nem szomoríthat,
csak erősíthet.
|
|
 M
Holdfény játszik víz tükrében
kergetőzik édesen
patak vízben papírhajó
úszik rajta csendesen. |
|
 Cs
Körbe a színpad falain
a vágy kőbe zárt nyomain
ámul vágyó tekintetem.
Csodáján könnyet rejt szemem! |
|
 V
Szakadj fel, te seb!
Sírni akarok.
Mosson el az eső, |
|
 V
Már nem kell,
hogy menj előttem,
mert nem biztos, hogy követlek!
Már ne gyere utánam, |
|
 V
Csigadallam száll a légen,
erősít a napkorong,
csigaúton mászok szépen,
míg fölöttem éj borong. |
|
 V
Felejtve múlik el
A lobbanó láng,
S messze innen
Sodródik a vágy. |
|
 V
Huszár, nemzetőr kardoz, derekas nők
tapsikolnak csatának; felmenők,
falu fogadta régi hagyomány, |
|
 V
Magyar vagyok, nem szégyellem;
édesanyám nyelvén -
magyar igén nevelkedtem,
ékes Erdőelvén. |
|
 V
Virrad. Távol a hegyfok, – a dagály kezdődik.
Minden oly rendkívül zavaros,
fekete a mélység és hullámtaraj fénylik,
bevetés most nem kívánatos.
|
|
 V
Elvarázsolt szemed kékje, beragyog a fény,
Csókjaidtól felhevülve mámoros az éj.
Eggyé válunk kicsi szívem, elborít a kéj
Egymás nélkül nem létezünk, így ragyog az ég. |
|
 M
hol ér véget az ember vágya
a test miért nem marad köreiben
miért szalasztja az álom éber
képzeletünket s az állat megelégszik-e
|
|
 V
De Te mit is törődsz, hogy késel a találkáról.
Jaj és nem is tudsz hazudni.
Hervadnak a kezemben a virágok...
Gyűlöllek mégis meg tudok neked bocsájtani ! |
|
 M
Délre - fény derül az égre,
a sötétkék átvált világoskékre,
szivárvány tarkállik félkörébe,
Sárgára, vörösbe, zöldbe, lilába, |
|
 M
Elalvó dalok fülemben,
Csendbefulladó szózatok,
Fáradó kopott szerelem -
Elúszik lassan a hangod. |
|
 M
Ha virág lennék a kertedbe,
Szirmot szórnék a lelkedre.
Mit is tehetnék a kedvedre?
Illatozhatnék nevetve. |
|
 V
A gondolat mindig szabad,
Nem törheti le az akarat ! |
|
 M
Virágzik a meggyfa,
Nyilik már az orgona.
Május éjszakáján leszedem
A meggyet pedig megeszem. |
|
 M
kertemet a nárcisz
sárga illata ellepi,
róla a napsugár visszaverődik, |
|
 M
Hét város, messze túl időn,
Téren és lét-körön,
S a hit, hogy ami elveszett,
Majd egyszer visszajön. |
|
 V
Ezer zöldet, fehéret, sárgát,
festi aranyeső ágát.
Pár nap és a rügy fakadva,
méhecske dong ismét rajta.
|
|
 V
A hideg ráz...
elborít a kéj
s felülmúlva önmagát
verseng kegyeimért
|
|
|
|
Ma 2026. június 12. péntek,
Villő napja van.
Holnap Antal, Anett napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
