|
Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
M
Na most mit tegyek?
Cigarettám elfogyott
Elfüstöltem mindet,
Agyamat kikapcsolom. |
|
M
Mohó vággyal csókolnám ajkad, mit úgy szeretek.
Csillapíthatatlan szomjam oltanám, hisz úgy epedek.
Vigyáznám álmaid, mint féltett kincsemet,
őriznélek, te vagy minden, mit félthetek. |
|
M
Őszi csendben naplementén
Festőállványán a müvész
Megrajzolná a lehangoló éneket.
|
|
M
Szerelembe néha
Bele hal az ember.
Aki akar élni
Újból kell születni.
|
|
Gy
Én már megtaláltalak, nagyon rég, nagyon könnyen |
|
Gy
Csillagok hadával örök táncra kelve |
|
Gy
Te légy a lét győztese. |
|
M
Mi lesz velem mit tegyek?
Segítesz, hogy meglegyek?
Te vagy nekem senki más
Meg az álom ami már csak varázs! |
|
M
Játéknak indult.
Mondtad, rossz vége lesz.
Nevettem. |
|
M
Epedve bámulok bele a tűzbe
Könyörgöm, égessen, perzseljen
Emésszen engem is porig
Mint a gyertya égjek csonkig
|
|
A
Ki darabkáit gyorsan megragassza.
Egyedül vagyok, csak enyém e érzés,
S hogy miért van ez így? Ez itt a kérdés... |
|
A
az emlékek puha fátyolán át
éreztem elméd szárnyalását
és mikor lelkünkig hatolt a suttogás
otthonra találtunk egymásban igazán |
|
A
Falusi sztráda,
Nincs mellette járda.
Bukdácsolnak az emberek.
Bicikliznének a gyerekek. |
|
M
Te nem tudod, de velem vagy minden éjszaka.
Bár nem tudod, reggelente tőlem indulsz haza.
Te nem érzed, pedig kezed fogom minden éjjel.
Bár nem érzed, csókolom ajkad minden holdtöltében. |
|
M
Az élet hasztalan emésztett,
gyötört, csigázott, mardosott,
a nappal növekvő kísértet,
a szürke égre fényt dobott. |
|
A
Az élet megtanít némán szenvedni,
Könny hiába hull – nem fogják meglátni.
Az élet fájdalom, kínzó küzdelem,
Egy pajzsunk akad csupán: a türelem. |
|
A
Lelki békével, tisztán,
Olyan leszek Neked, mint Izoldának Trisztán,
A szerelem mintapéldaképe,
Ha látni akarsz csak nézz fel az égre, |
|
A
Ne búsulj, rútul te szegény
Vándor, mától másik lény
Parancsol, tarol a napfény
Is, kis senki beléd karol. |
|
A
De könnyen kitalálsz, s talán elfogadnak
S ha nem is fogad el senki engem, én téged elfogadtalak
S furcsamód mindig hittem benned, abban amit benned láttam |
|
A
Bántja szívem hogy nem vagy itt
Kiabálok, ordítok a magány elvitt
Ez így nem jó ez így nem működik
Kiabál az érzés, mert már műtik |
|
M
Hátranéztem; valóban, már sokat éltem
előfordultam sok helyen.
Elárulja magát a lélek. |
|
M
Álom nélkül jövő nincsen,
Nélküled tán kincsem sincsen.
Te vagy a lét, az életem,
A gondolat mi él velem. |
|
M
Álmodtam róla,
S hittem is neki.
De most már bánom,
Hogy az ő szavát mondtam ki. |
|
M
Komor,bús lég
kúszik az ajtó alatt.
Átjár már minden falat.
Egy gyertya ég. |
|
M
Ides,hiszem örökkön fogsz élni!
Én,előtted alázattal mindig hallgatni fogok.
Gyönyörű házad,rézszinű napnyugtában
Istenem! Ott minden oly nyugodt. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő, Vencel napja van. Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|