|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Szomorú színű szirmokat szór a szelíd szél szerteszéjjel,
Érzékeknek éteri Édenét érezteti az éjjel,
|
|
 H
Szakadó esőben, éjjel,
Egy kamion suhan,
Az útszélén valaki áll,
Tűzpiros kabátban.
|
|
.jpg) H
A tegnapok terhe rámtelepedett,
s ólomsúlyával dőrén cipelem.
Miért akarja, hogy ne szeressek
élni nélküled?
|
|
 H
Egy szál rózsa csak.
Tüzesen izzó szirmain
a bársony pírja ég.
|
|
 A
Nyernem kell. Itt, és most!
Nem halaszthatom ez ütközetet!
Bár seregeim nem elég felkészültek.
Lépni kell, vagy elbukok.
|
|
 A
Üzenem, hogy meg van a pénz,
Azért ne bánkódjon,
Hálából egy Koós János szám,
Most csak neki szóljon. |
|
 A
Oh, sokarcú, római istennő!
Néhai falvaink egykori padjain ülve
Pletyka volt a neved,
|
|
 M
Testem porlad majd.
Szél süvítve bomlaszt, |
|
 H
Oly tisztán látom a Napot, mi rám ragyog,
Hagyom had cirógasson, így szabad vagyok.
Júniusi szellő simogatja forrón izzó testemet,
Bámulok az égre, s követem a kóbor felleget.
|
|
 A
Mámor álom határán állok
Tátra tetején halálra várok
Szállok lebegek, érted epedek
|
|
 A
Szellő? Szélzúgás? Szélvihar?
Tornádót növeltünk,
s tettünkért felelünk.
|
|
 A
Egy szál gyertyával
emlékezzünk mi is,
Nem nagy dolog,…de Ők mind,…ezt megérdemlik.
|
|
 A
Fásult szürkeségben
ontja éjszakám a perceit,
végtelen űrként
sötét szavakból
|
|
 A
Talán még mindig mindenért engem szeret
Nem mozdulok meg úgy, hogy ne gondoljak rá,
Keresem kutatom, választ sajnos ő sem talál
Mindig elkerüljük egymást
|
|
 A
Gyomrom helyén egy kockakő van.
Nyelvem egy száraz rongydarab.
Térdem remeg, és űzött szívem
kétszázat ver egy perc alatt…
|
|
 A
Az Ember, falevél a szélben.
Pedig mindent, mit az Isten adott
Zöld, felnő, terem majd elszárad...
Földre esik, elrothad ott.
|
|
 M
itt: Pásztó környékén nyújtja be
Nógrádba a lábát
- a fenséges Mátra |
|
 M
Legjobban az egyszerű
virágokat szeretem.
Nem tudom, mi vonz
hozzájuk magam sem. |
|
 M
Alszik a csend a lelkemben
Mégis a dalod éneklem.
Nem hallja senki dalomat,
Talán a csend, az alkonyat. |
|
 M
Azon a ködös őszi, kora reggelen,
Álmosan ébredt a szomszéd asszony.
Köszöntem is neki, ahogyan ez illik.
De nagy fene köd van, Mondom viccesen. |
|
 M
Hogy tetszenél nekem!- ha rám szórnád a fényt,
ahogy én tenném veled, s nem lenne több kétség.
Fogadj el, ami most sírbolt, élet lesz, ragyogás.
Felhők ravatalában életre kel, aranyszínű áldás. |
|
 A
Árva fűz a parton, folyóra hajolva,
hosszú zöld haját a szél felborzolja,
zizzenő levelek kántálják az átkát.
így susogja folyton a szomorúságát.
|
|
 A
Lelked szíve, szíved lelke
Létemnek háza,
Lelked szívén, szíved lelkén
Jövőm vigyázza. |
|
 M
Lenti, Zajda, ügyeletes tiszt, gombkészlet, posztóköpenyben futás a vonatra.
Arra a vonatra, ami nyolc hónap után először visz haza a laktanyából, két napra.
|
|
 M
Én fogom a létrát
Te állj fel rája
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
