|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy
bámész bérházak
behunyt balkonján |
|
 M
Eleven korongként feltűnik a fényed
Fénylő lényeddel űzöd a setétet
|
|
 M
Merengő madár keresd meg az új ösvényt,
Lélegezd be a táj éledő bíborát,
Ott fenn a Nap melenget s az osonó fény
Az erdők sűrűjén vibrálva csillog át.
|
|
 M
Majd mikor mind a végén állunk, elmúlnak a szavak,
Leperegnek az álmok mélybe, mint a kihullott tollak.
A tollak se lesznek már meg, eltűnnek az árnyak,
Csak sújtva hajtanak az elázott vágyak. |
|
 M
Kis szobádban vagyok
Látom hogy pihensz édesen .
Aludj én drága kedvesem.
|
|
 M
Uram!
Ujjaddal simítsd el a ráncokat,
miket a bú ekéi szántottak!
|
|
 Z
Virágbontás,
bogár zsongás,
üdén zöldellő mosoly |
|
 Z
Szárnya szegetten, galamb
Lelkem érted, érted szól!
|
|
 M
Végtelen szeretettel,
Elsöprő szerelemmel,
|
|
 M
-Ha Ő,már egy mindig zöld,örökké termő,
édes,gyümölcs és virág illatot árasztó,
Égi kertben szorgoskodik majd.
|
|
 M
szobában lebegünk
itt benn, de a nyitott
ablakon át magával
ragad a képzelet
|
|
 M
Béke, szabadság, szerelem,
harmónia, jóság, szépség...
egyszóval: Isten.
|
|
 M
érintéseddel elvarázsolsz,
kedves szavaddal babonázol
ajkammal csókodat kívánom.
|
|
 M
Két-háromezer méteren,
Merre a madár is csak ritkán jár,
Ott él a sziklák között
A szerény, havasi gyopár. |
|
 Z
A nap elfeküdt. Az este itt van.
Bensőmben sóhaj tör fel halkan.
Ködként a tó felett elszáll,
Valahol a fák között megáll.
|
|
 M
Viccesen kérdi a doki,
Megcsípte egy méhecske,
Bár attól még nem lett volna,
Ilyen csúnya fekete. |
|
 M
Két cigaretta
Egy hamutálcán álltak
Lassan égve vártak.
|
|
 M
Süllyed a föld talpam alatt,
Szűkebb szemem határa.
Megkondul felettem Isten harangja,
Terül a sok halott, fülem süket maradt. |
|
 H
Rotyog a kondér.
Fő az életleves.
Vagy legyen inkább kása,
olyan grízes-tejes.
|
|
 M
Szép, csillagos késő nyári estén
vidám társaság ült a kerti teraszon.
Kristály kelyhekkel pezsgőt emeltek,
találkozásuk örömére koccintottak.
|
|
 M
Betakartál hófehér kezeddel,
Őrizted az álmom csendesen,
Mosolyogva őrködött felettem
A két Szemed, drága Kedvesem. |
|
 M
Tűz a fészkét megtalálta,
s benne magját oltotta
szerelmünk oly hevesen izzott,
hogy mást is megvillágított |
|
 Gy
tavasz lépte döng az úton és holnapra
újra táncra kelnek, az álmos szerelmesek.
|
|
 M
Szeretnék sírva rohanni hozzád,
Hogy ölelj, mert szétszed a világ,
Csak azt kérem, hogy meghallgass,
|
|
 M
A nap is rám mosolyog,
Úgy érzem boldog vagyok! |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap,
Adalbert napja van.
Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
