|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Megint itt lógok a neten,
s ismét nem alszom cseppet sem.
Gondoltam majd verselgetek,
de a kedvem nem túl remek. |
|
 H
szétmálló zörejek acsarognak
mint ezernyi ördög sivalkodnak |
|
 H
Tollamat megforgatom,
versben mondom el gondolatom
|
|
 H
Mindegy, hogy hány év nyomja vállad,
ha szíved tiszta, lelked szabad.
|
|
 M
Hogy hívták az emberek a narancssárga színt
Mielõtt az elsõ narancsot megtalálták?
És hogy nevezték egykor a kedves rózsaszínt?
Még az elõtt, hogy az elsõ rózsát meglátták? |
|
 I
Azt hiszed gyõztél,
És sánta vigyorral vigyoroghatsz rám. |
|
 Gy
Egy dobogó szívet
három - milliónyi
amerikai szívdobbanása
élesztette bizalom
- tartott a magasban - |
|
 M
Éreztem a jót,
Mit Nap nem látott soha,
Azóta sem láttalak,
Te féltett Mostoha. |
|
 M
Gyógykezelt az intézményben,
Sétálgat a folyosón,
Cipõsdoboz van mögötte,
Felkötve egy madzagon. |
|
 M
Élmény élni az életet,
Élmény ismerni tégedet.
Téged te lány csoda világ
Te vagy a legszebb virág. |
|
 M
Csupasz
testem
remegõ
harang. |
|
 M
Nincs mit mondani, csak látni, látni kell a fényt
Csak megérezni a másikban emberségének szépségét.
Csak csöndben lenni, mert szavak nem kellenek
A barátságot csak némán érezni és éreztetni lehet. |
|
 M
Tégla állja utamat, fázom..........
Körülöttem fal, tetõ
nincs! Zuhogó esõ,
ázom! |
|
 Gy
Bezárkóztunk.
Egy újjabb,
ketté tört hajnal,
melyben én vagyok,
az egyetlen kulcs csupán. |
|
 Gy
Kocka fejben kocka ész,
Oly unalmas az egész.
Kéne egy kis változás:
alakuljon át a ház!
|
|
 Gy
Nézd, és csodáld milyen szép.
A csermely csobogása,
A folyók méltóságteljes rohanása,
|
|
 M
Fehéren andalít, így kora reggel,
lépek rá, egyszer, kétszer, százszor,
ropog-recseg az égbõl pereg, |
|
 M
Reménykedem, hogy boldog is lehettél,
Úgy negyven évvel ezelõtt talán,
S tán véghezvitted, amiért születtél,
Mielõtt most elköltöztél, |
|
 M
Minden romba dõlt sok évvel ezelõtt,
már nem látom a hegytetõt..
Mindenhol füst és feketeség,
így ér véget egy ezredév. |
|
 M
kékbe megy át
majd lebegve
megindul a zenit felé |
|
 M
Hó,
hó, hó,
szép por hó,
széllel szálló |
|
 M
Álom mely sosem teljesül,
Egy érzés mely egyszer kihûl,
Egy vágy mely vágy marad,
Egy gyász mi boldogtalanságot ad. |
|
 M
Járom ez erdõt kóborolva
a fák közt a nap kacsingat.
Kispatak zúgását hallgatom,
madárdal kisér el utamon. |
|
 H
Hány világ is van e világban?
Ahányan élünk itt, e földön.
S milyennek látjuk mostanában?
|
|
 H
Most már csak öledben
Pihenni szeretnék.
Álmodni a lehetetlent.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap,
Adalbert napja van.
Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
