|
Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
M
Nagyapám volt a mesemondó...
Szeretett, soha nem mondta.
Most figyel a régi képbõl engem
Látom, fülén lóg citromnak virága. |
|
M
Pille könnyû lila lepke
Éjnek sötét, lila leple
Leszáll lassan lila-lágyan
Lila fényben úszik ágyam |
|
M
Csodára vártam - a csoda nem jött el.
Régi lámpák csipke-fénye rajtam;
Fagyhideg esõben, állig kitakartan
Vacogok. Tõlem sötét a reggel. |
|
M
Megtaláltam társam
Óvó gyertyalángban,
Hajnal-csillogásban,
Álmatlan csodákban.
|
|
M
Add szirmodat, mert kéjre szomjazom,
Add szirmod, mert hiánya fáj nagyon.
Testem a vágyam lüktetõ adósa:
Megcsókolom, hiába fél a rózsa. |
|
M
Érzés, mely jön a semmibõl,
hatalma mindent elsöpör.
Feléled, mit kívánni vágysz,
varázsa fogva tart, |
|
M
Itt voltál velem mindig,
De most végre megtaláltalak.
Az eltelt évek igazolják
Jól teszem, hogy téged választalak. |
|
M
Ahogy anyagában ébred
tudatára bennem a lélek
|
|
M
Jelen s jövõ, minden mi értem s érted szól
Ne hagyjuk, hogy a szép pillanatok elvesszenek,
Minden egyes perc a jelent, s jövõt álmodja meg. |
|
M
Uram kérlek adj,mosolygó szemeket,
mert a régi megkopott
s míndíg csak könyre fakad |
|
M
Mert a jók is egyszer elmennek,
S fent a mennyben gyülekeznek.
A jók soha nem félnek a haláltól,
Mert nincs mit számon kérni magától. |
|
Gy
A tengeren szörnyû az álom,
A tengeri szörny nem álom.
Látni õt sose kívánom,
|
|
M
Tudom, Veled együtt szárnyalhatunk,
Egymás karjában akár meghallhatunk,
Hatalmas erõvel rendelkezünk,
Ha egymást fogja a kezünk. |
|
Gy |
|
Gy
Észrevétel ellen fogadom........
Látlak-é?
Nyargalászni
Pegazuson, a
lovadon?
|
|
M
mint tavaszi
mezõ virága:
csak múló pillanat. |
|
M
Gyûjtöm a csúnyát s minden szép az enyém.
Gyûjtöm a rosszat s minden jó az enyém.
Minden szeretetlenség szeretete az enyém.
A gyûlölet fénye átölel,s ez által leszek egész,
|
|
M
Csilingelõ, csobogó cseppek,
összefutnak, elerednek
aztán a lejtõn nekivágnak,
s nekifutnak a nagyvilágnak.
|
|
M
Akarom látni kedves mosolyát, érezni
hozzá bújva börének selymes illatát,
csak nézni azt a gyönyörü kék szemét,
símogatni, ahogy párnámra hajtja fejét.
|
|
M
Hisz engem a fájdalom szült:
Hazugság gyümölcse lettem,
Sárba dobtak, ha szerettem,
S lám, csak én sírok felettem. |
|
M
Valahonnan
A hallgatag szemekbõl
Patakokban folyik
Mosolyod. |
|
Gy
A Világ itt van, lábad elõtt ragyog;
Nem kell, hogy túlkelj az "Óperencián"
|
|
Gy
Te bujkáló bajkeverõ,
Parancsomra bújj most elõ!
|
|
Gy
Érzés, mely szívünk
szent templomában fakad.
Lehet titokzatos, boldog kincsesláda,
|
|
Gy
Mert az álarc egyszer mindenkirõl lehull,
Ha kitör a kétkedés kínos ragálya,
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap, Adalbert napja van. Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|