|
Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H
Furcsa ellentmondás az életem
halottak napján születtem,
októberben lettem szerelmes,
novemberben eskettek.
|
|
H
Beszélj nekem. Hangod fonjon koszorút körénk.
A szellõ meglebbenti szoknyád,
Elõvillan a térded, s az éj fénye
Bronzbõrödön pereg szét.
|
|
H
Mint egy szerelmes asszony, úgy szeretlek én
vagy mint egy anya ki szereti gyermekét
|
|
H
A szerelem bú és bánat
Lopok néha csókrózsákat.
Néha mennybe járok veled
Mikor fogom a kiskezed.
|
|
H
Szemedben ég a tûz,
Ajkadon huncut a mosoly,
A szerelem úgyis hozzád üldöz, |
|
H
Olyan vagy nekem, mint
benned károgó madár,
magányos, fekete, kopár,
mint éj idején csendes szó,
|
|
H
Két világ közt élek, s egyikhez sem tartozom,
Ha az egyik befogadna, a lelkem lenne zálogom
A múlt mullandó, de nékem nem múlík.
|
|
Gy
Zuhanó álmokon lebegve
Szunnyad a szenvedély. |
|
C
Járok fölötted gondolatban,
hûs teredet felölelem,
sötét - kéjes éjben
köztünk a szerelem terem... |
|
C
Esküvõ napján beszélget,
Võlegény és apja,
Szûz-e még a menyasszonyka,
Ezt mibõl tudhatja. |
|
C
ha esõ jön, nincsen ott gond,
aki tud az vitorlát bont,
elõbb vízen, majd mocsárban,
és ha elállt, térdig sárban,
|
|
C
halál szagol
körül felettem áthajol
nyársra tûzi
szárnyam álmom összegyûri |
|
H
A titok magával ragad.
Lelked hullámzó örvénye,
rezgéseid, belsõ magad,
álmod, a vonzás törvénye.
|
|
M
Hol két igaz, szeretõ szív egymásra talál,
Nincs oly roppant óceán, ami közéjük áll!
|
|
M
Érdekes lehet
és felejthetetlen
bizonyára egy út
a dél-tengeri szigeteken;
|
|
M
Holnap majd én is más leszek,
holnap majd talán vidám leszek.
|
|
T
Van egy pár nyár még élni...
Élni itt a Nap alatt,
|
|
T
Hárfán táncoljon ma kezem,
fûszálak ajkain legyen a csönd,
|
|
T
Kéjes percek,
édes éjjelek,
Finom ölelések, |
|
Gy
Szobám lett akkor a messzi Betlehem
Benn a jó melegben Jézust kényeztetem.
|
|
M
Mondd, miért kellett ezt tenni?!
Hisz ezt nem lehetett elõre sejteni! |
|
M
Hold csücskén ül a remény angyala,
Meleg szél hátán hozzád ér a sugallata.
Hulló csillagok, most zuhannak tova,
Kezeden az ambrózia csókjaim illata. |
|
M
Alkusz sorsomat én rég elfogadtam,
Eléd teszem foltos-rongyos életem,
De lesz még nap, hogy õket messze rakja,
S most a remélt életért parázslok el. |
|
M
Bele halnék minden nap, ha nem látnálak téged,
ha nem ölelhetne a két karom téged.
Ha csókok ezreit, nem adnád az ajkamra,
ha nem szállna szívembe, hangod csodás dallama. |
|
H
Nagy szürke félelem telepszik, mint a köd.
Csak mellette nyugodnék, de Ô tovalököd. |
|
|
|
Ma 2025. július 09. szerda, Lukrécia napja van. Holnap Amália napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|