|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Látod! Az árnyék mögötti fény
falja kéken csöndje hangjait
és csak sír, és ordítva, és csak mén
borongatva éne falait,
|
|
 M
Lehajtott fejjel járok,
Átvágva az emberalkotta utakon,
Mint apró faházából kihajított melegszívû eb,
De vakon, |
|
 M
Éreztem illatod, fogtam a szép kezed,
Remegve szomjazott érted a szám,
Kedves mosolllyal a szemembe nézve
Adtad tudtomra, hogy remélni kár!
|
|
 M
Meghal-e a hit,
meddig várunk valakit?
Bárkit? Akárkit?
Vagy tényleg Valakit? |
|
 M
- Hová tûnik, ezer, - szép-gondolatom,
S hová lesz az, ami tegnap még volt;
Miért lesz lánc, s igába húzó alkony,
S miért szökik erõm, s testem félholt?
|
|
 M
Nézem a Holdat és szorul össze bennem minden fájdalom.
Vágyom az Álmot, mely hozná már boldogságom.
És csak nézek ki magamból, de nem látok semmi mást...
Kiégett bennem a remény, mely félholtan motoszkált.
|
|
 M
Úgy szeretnék szellõ lenni
Tested ívén megpihenni
Pilláidon kergetõzni
A szívedben elrejtõzni. |
|
 M
Ha rossz álom gyötör majd ezután,
Ki lesz, ki mindig vigyáz rám?
Ölelj át, csak ennyit kérnék,
De hol a kéz, mely mindentõl megvéd?
|
|
 M
A fényes kavics
az ékszerésznek lehet
csillogó gyémánt.
|
|
 M
Nem szóltam, hallgattam és reméltem,
Féltem, hogy megölöm, elijesztem.
Mikor a csendes, kiegyensúlyozott bársonyán,
Kihunyt a nap és fogyott, lett csont sovány,
|
|
 M
Gyermekem, te még nem láttad az erdõt...
Nézd mit küldött neked
Egy angyal ágat tör virággal, fénnyel
S a jászolba rakja pólyára szépen. |
|
 M
Talán egy végtelen, s elérhetetlen álom,
Mely nem jön el soha, hiába várom.
Egy aranyos tekintet, mely helyessé tesz,
Egy édes nézés, mi végzetem lesz.
|
|
 M
Oly fájó az élet,
Ha nem vagy itt velem.
Oly fájdalmas az élet,
Mert nem szerethetlek. |
|
 M
Tûzött a nap, égett a szerelem,
Nem zavarta semmi a nyilvános helyen.
Mi öreg harcosok, fejcsóválva lestük.
Kik a szerelemért titokban esdeklünk |
|
 M
Maradhatnék
hol ' tán helyem sincsen.
A hiábavalóság
kérges tenyerén |
|
 M
Mikor elválunk, hiányod süvít,
mint a metszõ, hideg szél,
s bennem az újabb találkozásig
szép álom-emléked él.
|
|
 I
Õsz vége van hideg idõ,
Fázhatunk pár hónapig,
A fûtés és áramszámla,
Jól meghízik tavaszig. |
|
 T
éterben keringõ
némaságban
merülõ
csöndben
megfeszülõ
hangtalanság. |
|
 M
Vágyamat remegõ levelek dúdolják
halk sóhajom megáll szád peremén,
s ahogy kezed szelíden hozzám ér
ölemben szétomlik az éj... |
|
 I
Messze vagy tõlem, túl az Óperencián,
Üveghegyet koptat, sarkantyús csizmám, |
|
 I
Emlékszel rám?
Mondd, ki vagyok?
Szemed tükörképként ragyog. |
|
 I
Senki földjén ott ragadtam
Sehonnai emberek nyájába,
De én mégse-mégse bujtam,
A feledésnek bús szárnyába. |
|
 M
toldozott-foldozott énképek
kéretlenül kirobbant szerelmek
|
|
 M
Fáradtnak érzem magam,
Mindennap egy újabb kihívás.. |
|
.jpg) M
Szélvirág hullajtja szirmait.
A nyár még egyet kacsint,
|
|
|
|
Ma 2025. július 09. szerda,
Lukrécia napja van.
Holnap Amália napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
.... és sikeres holnapot:munkában,sorsba
