|
Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Azt kérdezték, - Miért? Miért és miért?
Már harmadszor, csak sóhajuk maradt,
S amott derékba tört álmuk emlékét
Õrzi árválkodó tönkje alant. |
|
M
Sár tükrében múlik az idõ
vajúdik örömében az élet
szervetlenbõl szervessé mi nõ
szállni vágyón fúl tenmagára,
|
|
M
Hegyvonulat lágyan ível,
Ám egy helyen megtörik,
A törésnél félelmetes,
Sziklafal meredezik. |
|
M
Ne átkozz azért, mert gyermeked vagyok
Mert közös sorsom összeköt veled
Én sem átkozlak, bár jót ritkán kapok
És viselnem kell rám hagyott neved. |
|
M
a lélek a testbe menekült
biztos oltalmat remélt
de már fáj neki e test
de már fáj neki a lét
|
|
M
Ha volna millió életem,
mindegyikben téged keresnélek,
hisz te vagy az értelem, akiért
halnék, majd újraélednék; |
|
M
Keresek Valakit, aki mondja, ha baj van,
Aki szívébõl mondja, hogy: "szeretlek!", halkan.
Valakit, aki felnéz rám, s megragad,
Egy embert, kinek lélegzete látva engem elakad. |
|
C
Szemem lehúzott rolója mögött
keserû-szomorú álom filmje pereg
pilláimon a félelem könnye remeg |
|
M
Te nem tudod...
Egyszer volt hol nem volt
Egy gyönyörû házacska
S a házban kisfiú, cica, nagymama. |
|
M
Londonnak sötét sikátorai
Amikor sûrû köddel telnek,
Suttogásból hamar szóbeszéd lesz,
S a legendák életre kelnek. |
|
M
Kialudhat szemem lángja,
Szívem rohanva megállhat.
Nem zokogod,
Ha nincs okod.
|
|
T
Álmos vagyok,
de mégse alhatok,
mérges vagyok,
de nem kiabálhatok. |
|
T
nem bírom már
belegondolok
hosszú az élet
itt vagyok |
|
T
Fogadtál-e már feléd nyújtott, öregedõ kezet?
Õszintén, tisztelettel, mert az alázat vezetett?
|
|
T
Messzi hegyek ormán tündérfény látszik.
A hold a felhõkkel bújócskát játszik. |
|
M
Õszinte szavai fülemben csengenek:
Anyu! Te mindig mosolyogsz,
- most miért vagy szomorú? |
|
Gy
Azért jöttem erre a világra,
Hogy egy lánynak gyújtsam szívét lángra.
|
|
M
Ideje van az örömnek,
Dal szóljon és hálaének,
A kis Jézus ünnepének.
|
|
Gy
A Föld lesz jobb,
Az élet szebb.. |
|
M
Anyámtól, Apámtól,
ezt kaptam hajdanán:
Kettõ kiló húszban
kis piros porcelán.
|
|
M
Te vagy az!
Te vagy a fény a sötétben,
Te voltál a sugár a napfényben! |
|
M
Ha majd csend lesz, néma halotti csend,
S csak lelkem sír majd egy kicsit;
Míg az elnémult idõ színtelent fest
Ajkamra, s múltnak maradnak emlékeim. |
|
M
Tanuld meg a víztõl, utad meghatározott
Tanuld meg a lángtól, az égés hamut hoz
Tanuld meg az árnyéktól, figyelj és hallgass
Tanuljál a sziklától, rendithetetlenül kitarts. |
|
M
Mozgólépcsõ, legvégénél,
Díszsorfalat alkotnak,
Minden metró állomásnál,
Nyolcan tízen ott vannak. |
|
T
egy gyermek a sok közül,
kinek anyja lehetek, |
|
|
|
Ma 2025. július 08. kedd, Ellák napja van. Holnap Lukrécia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|