|
Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Elérkezett Mihály napja
búcsú van a faluban,
|
|
Gy
Óh, már kívánom a találkozást,
A meghitt együttlétet, mosolyod, |
|
M
Számodra nem létezik a nappal, csak az éjszaka,
Még a füledben cseng a sötét éj dala. |
|
T
mivel kezdjem?zavarban vagyok.....
pedig itt vannak velem s elõttem a nagyok. |
|
T
Láttalak rejtekadó erdõ mélyén;
álmokat kergettél....
|
|
M
Nekem nem mondta senki,
Hogy odafenn, az Isten,
Csak az én drága Jóanyám,
Ki él ma is, e drága szent hitben! |
|
M
Nem szóltál, csak egyszerûen nem lélegeztél többet,
Pedig szükségem lett volna még rád egy csöppet. |
|
M
Kinyílt egy virág,
Kinyílt a szívem,
Ilyen még nem volt:
Szeretni milyen?
|
|
H
Esztelen, balga szolganép,
tõlem ugyan semmit ne remélj!
Megmutatom a fényt, a lebegést
közben leszívom agyad, s mi benned ép! |
|
H
Volt egy fiú s egy leány
bohó lázadók csupán,
buliba mentek nyáréjszakán
hol lesben várta õket a halál.
|
|
H
Súlyos dolgok történnek Veled,
Ha az életed már nem Vele élheted...
Droghoz nyúlsz, ha az élet fáj,
Ha úgy érzed valami bánt...
|
|
M
Ritkul a fákon
a fakó levél,
alant a szõnyeg
szárközépig ér.
|
|
M
Csak színészek vagyunk,
Kik játszunk a világnak
|
|
M
Senki sem értette néma szavaidat,
Talán azért, mert nem ismerték valódat. |
|
M
Az órám talán elveszett?
Hova tûnt nyomtalanul.
|
|
M
Tavasszal határoztam, rég.
Az Õszben barátokkal jövök
S a szõlõt leszedem egyszer még. |
|
M
s mi lesz velük, ha a
rohanásban elveszítjük
kincsünket - a szerelem
magasra emelt zászlaját?
|
|
M
Egy mítosz, egy legenda,
Ki hangjával hatva,
Rám, rád, s mindannyiunkra,
|
|
M
Arcotokra fagyott mosollyal járkáltok,
Hangosak vagytok, bereked tõletek a torok. |
|
M
Türkizen ragyognak gyönyörû szemeid,
Napfénybe borultak üres kis termeink.
|
|
M
Nyugodtan vártam halálom.
Mégis ott volt az életösztön
|
|
M
Csak tizenhat múltál nemrég,
most az éjszaka vándora lettél, |
|
M
Szükségem van a mosolyodra.
Nem félek többé a fájdalomtól.
Szívem ajtaját neked kinyitom.
|
|
M
S Õ majd hallgat, hogy mi történt velem,
Hogy mi fájt, s volt, minek megörültem,
Csak sorolom, sorolom lelkem összes fájdalmát,
S Anyám? Anyám sírni fog talán. |
|
M
Ez volt a végzetünk.
Nem menekülhettünk.
Szeretve mérgeztünk,
-Egyedül szenvedtünk.
|
|
|
|
Ma 2025. június 23. hétfő, Zoltán napja van. Holnap Iván napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|