|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Vajon mit érezhet szívében, ki tudja itt a vég?
S hogy a földön, már nem sokáig éli életét?
Hogy nem tud ez ellen már semmit sem tenni,
Mert eljött az idõ, mikor neki el kell menni!
|
|
 M
Nézem a tovatûnõ nap sugarát,
Mely lassan elmegy aludni talán,
Megfáradt pihenni is kell ma már,
Reggel újra jön hozzám sütni erre rám, |
|
 M
A szemeid csodaszépek
Azt se bánom, ha elégek.
Zenél a szél, a mosolyod
Én már csak rólad álmodok. |
|
 M
Azt várod, hogy sajnáljam,
amit tettem, s megbánjam.
|
|
 Z
Magamba
roskadva ülök a testem szélén,
és fú a szél, a szél, kotorva létem
hangtalan, szagtalan képeit,
|
|
 M
olyan az egész,
mint egy meseszerelem
csak néhaperc-pír vagy
idõnként úgy hiszem
|
|
 M
Esik a hó, minden árnyék fehér,
Mindenki eltûnt, hisz itt a tél.
Egy lélek sincs itt, egyedül én vagyok,
Eltörött a szárnyam, menekülni sem tudok.
|
|
 M
Elzárva magad mindentõl-
Érezeted, tudtad eljön a pillanat,
Amikor lelked héttornya ledõl.
|
|
 M
E törvény élni enged, Élni!
Így megvalósíthatod álmod,
Melyet egykor szegény szíved,
Oly áhitatban, boldogan vágyott!
|
|
 Gy
Érzi megérintik lebukó fejét, haját,
Ingó árnyat vélt a falon felfedezni, |
|
 Gy
Nevetnek az állatkertben,
Ugrál a majom a ketrecben.
Röhögnek rajta az emberek,
Mert mókás állatnak nézik. |
|
 M
Újabb csalódás, hát ne mondja senki,
hogy ennek már örökké így kell lenni.
|
|
 M
Szeretem a csizma hangját, ha rácsapunk,
A leány derekát, amivel játszhatunk,
Szeretem a hegedûszót, amire táncolunk,
A színpadot, ahol együtt állhatunk. |
|
 M
Természetedbõl kiindulva szelídséged dísz
Tavasz hirdetõje, a remény visz
Rügyeddel mélyre ástad a szerelem virágát |
|
 M
Most kell, hogy jót tégy,
most törekedj arra,
hogy angyal légy,
|
|
 T
Most virágoktól ékes,
Gyertyalángtól fényes
Halottainknak kertje,
|
|
 T
Tûzött a nap ezer ágra,
alig volt árnyék a téren.
Szép deli legény társakra várva
szónokolt egy korhadt deszkaemelvényen.
|
|
 M
Kit szerettem megszökött, otthagyott magamra,
Utolsó szavamra ügyet sem vetve.
Ha tudnám miért tette, tán nem lennék most boldog.
|
|
 Gy
Túl a messzi réteken,
Õz szökdécsel csendesen. |
|
 M
Néztem ezüstös kék szemeidet.
Hiszem, végzetem lehetne e tekintet,
Egy másik, egy szebb életben. |
|
 M
Mikor bevallottad szeretsz engem,
mikor megtudtuk, hogy itt a Vég
se te maradtál mellettem.
|
|
 M
Nem akarok a zöld fû selymesen
csillogó sokaságában feküdni...
Én csak veled akarok lenni.
|
|
 M
Tudod mit jelent igazán szeretni?
Egyetlen fiúban feltétlenül bízni?
És ha mégis bánt, vele maradni,
Szerelmedet nézve tovább folytatni. |
|
 M
Egyszer minden véget ér
Újból visszajön a tél.
Fúj a szél és hull a hó
Újból itt a télapó. |
|
 M
De addig is már ismerõsként jönnek,
Az elõször forró, majd hideg könnyek.
Már nem is köszönök nekik, hisz tudják.
A következõek már a szabadságot várják.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 26. szombat,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
