|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Vállamat a nap gereblyézte,
bõrömet termálvíz áztatta.
C |
|
 C
Igaz költõk, barátok,
Szabadságot adjatok,
S azt a hangot, azt a hangot,
Melyet a tunyaság oly sokáig altatott! |
|
 C
te döntöd el, hogy e vendégség
neked mennyit ér,
hogy mit ér a nyári éj
|
|
 T
Már egyedül, s már unom életemet
Égbekiáltva hol álmom csak búg.
|
|
 T
S ha eltökéltség tûzi csak a célt,
Kéretlen-e a tompa sors adta acél. |
|
 R
Mikor a testem csak
Gyógyszerek otthona
Az élet a bánatnak
Végtelen robaja |
|
 R
Még látom a dombok közé
simuló álmos kis falut, hol
gyermek voltam egykoron.
|
|
 R
Bízz önmagadban
s, egy kicsit bennem
hogy akit szeretek
újra visszakapjam. |
|
 R
Feszélyez a tudat,
mi belülrõl mardossa az agyat.
A vágyak s az érzékek tompulásnak estek, szinte elcsitultak,
mint a csiripelni vágyó madarak.
|
|
 R
Ki véd meg,
ha már a törvény csak vaktöltény
s a dörrenése már nem riaszt,
sem tolvajt, sem gyilkolni készülõ gazt? |
|
 H
Öreg bácsi ül mellettem a buszon.
Végtelen évek barázdálták arcát.
Én csak nézem õt a hosszú úton. |
|
 R
Akkor tépd le a virágot
Amikor még másé nem volt.
Az a virág mindig szép lesz,
Szíved mindig szépet érez.
|
|
 H
Talán lesz béke
annyi világ között,
miket mi építünk. |
|
 H
Szívem mind hevesebben ver,
Ahogy közeledik a perc, hogy újból láthatlak!
Agyam zsong, szalad át rajta millió gondolat!
|
|
 H
Évszakok, miért szúr a tél.
A kellemes tény szívet melenget,
de uralkodik, nem a fény. |
|
 H
A napok egyre hosszabbnak tûnnek
Én itt ülök, hallgatok s a tûznek
Elhamvadt füstjét érzem lelkemben
Iszonyt és kínt hoz a magány
|
|
 H
Nyár van.
A lila akác harmad virágzásban;
Tûz a napsugár,
Fülemben tél muzsikál |
|
 H
Elapad a szó, üres a gondolat
Vasmarok szorítja százrét a torkomat.
|
|
 H
Félek.. Lassan véget ér ez az élet!
Hát én is megértem ezt a lassú véget!
Ajkam remegve kéri: Ó, Uram irgalom!
|
|
Sikoly száll a szirtek felett
sziklák éles ormain
C |
|
 C
Rendítõ zenéje szól a fülbe,
Ébenfa sötétje mélyre omol,
Mint fátyolt érintõ kezekbe,
Fehér-fekete, víg-búst dalol. |
|
 C
A feleség telefonál,
Érdeklõdik, hogy mi van.
A férj erre annyit mond csak,
Javulás a kórházban. |
|
Beléptem a szobámba...látom ürességét
Keresem lelkemmel életem értelmét.
C |
|
 T
Vigyázzatok, emberek!
Sok felnõtt még oly gyerek. |
|
 T
Mi a hézag, hol a hézag?
Ebbõl van a létünk most csak,
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 25. péntek,
Eufrozina napja van.
Holnap Jusztina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
