|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
jaj, bántalak, megütlek újra
pedig csak álmomból vert fel a kaller ujja
ébresztget: "jegyeket, bérleteket kérek"
C
|
|
Két kezemmel oltottam ki életed...
sokáig kínoztál, s én lettem végzeted.
Én, aki annyit sóvárgott ezután...
ÉN oltottam ki életed gyötrelmes magány..!
C |
|
Összetört arcok felismehetetlen vágy
Tankokkal telt város, mindenhol hideg ágy.
C |
|
 Z
Nézzétek! Mily türelemmel virul!
Szomjas, szirma mégsem hull
a földre,
|
|
 Z
egyedül vagy s nem panaszkodsz
a napok torzan rohannak
s hullnak a múltba
|
|
 Z
Oly erõs ez a sodrás,
nem bírja el a forrás,
elhull egy cseppje |
|
 Z
Lesz újra életem, hitem
Ezt az egyet még elhiszem
|
|
 Z
Sírjon hát minden!
Könnyezzenek a karcsú fák és fehér márvány,
|
|
 Z
Megnyílik egy út
arany-föveny szegélye ,
madarak ülnek szívemre
|
|
 T
Ezüstszínû felhõ erdõ
Benne szívem a kesergõ. |
|
 Z
susognak a fák lombjai,
s megrezzenek a hangokra.
Néhány könnycsepp bandukol,
arcukról a porba,
|
|
A csiklandós éjszakák, a Telihold,
A pillanatok, az illat, nem tûnhet nyomtalanul!
C |
|
Vallom, hogy csend zenéjét kristálytisztán hallom,
Minden akkordját értem, fagyos kezének érintését érzem.
C |
|
Szép aranybolt,
amelyet egy gyermek
csak a kirakaton át figyelhetett meg.
C |
|
Mozdul feléd a kezem,
És ahogy így nézlek,
Tenyeremben simogatás ébred.
C |
|
Magunkba szívjuk létednek habját,
Igy nézünk fel most a fénylõ égre,
C |
|
Fényképedet nézem:
Szemedben huncut csillogás...
C |
|
Növények, bogarak, csúszómászó férgek,
Tetszhalott álmukból újra éledeznek.
C |
|
Légy boldog azzal, mid már megvan,
S oszd meg másokkal jóban, rosszban!
C
|
|
Kételkedés ütötte fel fejem,
hogy a magány örökösségét,
mint életünk hajszálnyi fonalát meg lehet-e szakítani,
C |
|
Pompázzon lelkem, s szívem tavaszi szirmokban,
Hogy a színes virágokat anyukám lába elé szórjam.
C |
|
 Z
Hiába lenne símító mozdulat,
A Föld csak elõre fordulhat.
A rõt idõn a krém csak máz!
|
|
 Z
Elszáll a tér, az idõ, és én velük repülök,
Maga leszek a homály, a tejfehér köd.
|
|
 Z
Úgy látom, megszívat engem ez az élet.
Minden, mit reméltem, mára semmivé lett.
|
|
 Z
Köszönöm neked a lopott perceket, az elcsent csókokat,
A forró ölelést, a boldog reményt, s az összetört álmot.
|
|
|
|
Ma 2025. június 10. kedd,
Margit, Gréta napja van.
Holnap Barnabás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
