|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
 H
Az igazi tüzes mámor lángja ég,
Veled élni gyönyörûség.
Örökké tart ez a szerelem,
Harmata gyöngyözik szívemen. |
|
 H
S hogyha már túl messze jár,
Egy belsõ hang szól halkan rá.
Vissza kell jönnie, ideje lejár,
Test-börtöne visszavárja már.
|
|
 H
De... üres kéznek megengedtem
Mert temetõmön jöttem át,
Sírhelyekrõl Rózsát tépjen
Piros Rózsák bimbóját.
|
|
 H
A KÖZÖSSÉG, AMELY E RÉSZEG
éjszakán kivet sötéten magából,
nézed könyörtelen léted félszegen,
bújdokolsz elûzve mintegy vándor |
|
 H
Sóhajt az erdõ, a rét
Mikor nézem a kék szemét.
Szeretnék felhõ lenni fent
Vagy enyhe szellõ, ami leng. |
|
 H
Az Istené a büntetés.
Csak egy vagyok, ki unja bár,
de nyílt, ha szól, s ma halni kész?! |
|
Ólom-súlyú föld fed el,
S lecsukott szemfedél takar,
Míg, ha tavasz jön majd el,
Síromon tán vadvirág fakad!
C
|
|
De ne távozz messze kérlek
tán egyedül még félek.
C |
|
Olyan legyen, oly ringató,
Mint a szél dajkálta esti tó.
Legyen halk, alig hallható.
Meghitt, mint az anyai szó.
C
|
|
Képesek megütni azt, ki számukra a minden,
Kivel életüket élték eddig, igaz szerelemben.
C |
|
Hadd térjek vissza a porba,
Roskatag terhemmel együtt,
C |
|
 H
Te csak aludj tovább vermem
S a rejtély engem zárjon el.
Még jó vagyok én itt a Földnek
Mert lelkem a mennyben szemetel. |
|
 H
Jaj, de a kék emberek! Zsuzsi, õk a minden kékek kékje!
Õket órával mérik, s vízzel fizetik. Miért, Zsuzsi? Mert
Õk a vízóra-leolvasók!
|
|
 Z
Nem kellett volna ennek megtörténni,
A két szerelmest most el kell temetni.
Rómeó és júlia meséje vége lett,
Könnyek között a múltba veszett |
|
 Z
Kilépek a teraszra, s lassan felnézek az égre,
Oda van a Hold rakva, a csillagos égre.
|
|
 Z
nem állok meg
felvillan egy
halvány sejtelem
világ végére is
követem |
|
 H
Hazátlan hogy találsz hazára,
Csak tetves ágyra, kínra, zártosztályra |
|
 H
Fáradtak,
jók és szelídek...
szemek, ti szemek,
számomra kedvesek,
|
|
Mezõgazdász vagyok én
Erdõn s mezõn járok én
Vadvirágok szép szõnyegén
Fák lomjának hûs rejtekén
|
|
Nem tudlak elengedni, pedig az eszem próbált,
de a szívem erõsebb, mely csak érted kiált.
C |
|
Örökzöld fácska állt a szoba közepén,
S csak négyen álltuk körbe a szeretet ünnepén:
C |
|
De ismersz-e? Tudsz-e nekem teljességgel hinni?
Én lehozom neked szerelem égi szigetérõl a könnyezõ, örökviruló virágot,
C |
|
 H
Mindig tények igazolják,
Hogy hol lakik az igazság.
Az igazság nagyon nagyúr
Legyen régi vagy éppen új.
|
|
 H
Letagadom, ha kérdezik, hogy
Szeretlek. Most már örökre az
Én titkom marad a szerelmünk
|
|
 H
Bennünk-égõ
Által-érõ
Szívünk melengetõ
Pihe-puha ölelés.
|
|
|
|
Ma 2026. május 07. csütörtök,
Gizella napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
