|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Szeretném: ha szarka lennék,
S Te ékszer egy asztalon,
Az ablakon bereppennék,
Csak, míg az ékszert ellopom.
|
|
 H
- szegény ember lyukak között sem válogat -,
s ekkor egy autónak
lyukas lett kereke... |
|
 H
Mikor látlak, minden izmom megfeszül,
De rád nézek, mert muszáj.
S nézlek, míg el nem visz az uszály.
Így lépek a fénybe át, a homályon keresztül. |
|
 H
Mintha egy másik világot látnék,
S egy óriás kastélyában járnék.
A lakásokban alvó ezernyi ember,
Egyetlen lénnyé olvad össze bennem.
|
|
 H
Csörgött a szilánk, repült a foncsor
kijózanodva a fájdalomtól
rá kellett döbbennem, hogy sosem ott fáj
ahol a szenvedõ saját arcába vág. |
|
 H
Szemem égve ködfátyolban úszik,
lázam sebesen egyre följebb kúszik,
fülemben légkalapács zaja döng,
mintha kihalt volna köröttem a csönd. |
|
 H
Vérezõ vérpadok verejtékes
végben várván végítéletet
végsõ vészben |
|
 H
Vándor, ki az úton mész, s poros lábad, kezed...
Hallgasd a madarakat, s óvd a természetet!
Egyetlen szavával alkotta mindezt Isten,
Hát vigyázz rá, mert elszámolnod neked kell vele!
|
|
 H
Ma már semmi sem fáj,
Ma többet érnek a holnapok,
Mert ki a Reményt adhatja,
Az immár Én vagyok! |
|
 H
Drága Édesanyám!...Anya vagyok és tudom nehéz,
Még fialal vagyok,igy minden szépnek látszik,
Hulló kõnnyem is szivárvánnyá válik,
|
|
 H
Az Idõ pecsétje, mely mind' több nyomot hagy,
Barázdált árkokat homlokomon, s szemeim alatt! |
|
 H
Küzdök érted önmagammal,
Mit kezdek majd a szavakkal,
Véletlenül nem véletlen
Milyen lesz majd az életem.
|
|
 H
Egyedül maradok titkos képeiddel,
Melyet az újabb vízgõz úgyis elnyel,
Elmész te is majd szótlanul, észre sem veszem,
Nagy baj, ha ezt zokon veszem?
|
|
fénymosolyod végtelen
utat mutat örökkön világít már
V |
|
 Z
Ó, hogy lehet, hogy kifogyott az érzelem,
Mikor csak téged simogatott két kezem . . |
|
 Z
Dúló haragja a mennyei Atyának,
üzenet, hogy itt a vég! -
ez eltorzult világnak...
|
|
 Z
Ha eljön a Vigasztaló,
akit az Atyától küldök az Igazság Lelke,
aki az Atyától származik, Õ
majd tanúságot tesz rólam.
|
|
 Z
Fekete foltok fehér ruhámon
csillagtalan éjszakákon.
Fényt keresõ reménységgel
ölellek át szenvedéllyel. |
|
 Z
Nincs kiút. a segítõ szó csupán üres frázis...
Ebben a sivatagban nincs több oázis...
Mi érdekelt,mára csak utált dolgok sora,
És én nem voltam ilyen egyedül soha...SOHA!!! |
|
 Z
Mély álmodból Királylány,
ideje felébredni már!
|
|
Pereg a homok,
éjek és nappalok telnek el.
Gyûlnek a sorok,
csikorgó örök lét ölel.
C
|
|
Szobám ablakából elmerengve nézek,
A múltra gondolok,a jövõtõl félek,
C |
|
 undefined
A könnyek fátyolán túl, ha nézek,
Látom, vannak fények és színek.
C |
|
Erdõ közepén áll, egy kis házikó,
Ki lakik itt, talán egy manó?
C
|
|
 Z
Tükörbe nézte magát, mint ficsúr,
Délcegen tündökölt önmaga fényében, |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 25. péntek,
Eufrozina napja van.
Holnap Jusztina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
