|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,219
|
|
 T
Csókolom asszonyom... mindenét, ne hagyja másra
Téphessem rózsának szirmait, a vöröst látva. |
|
 T
Voltam.
Vagyok.
Hogy leszek?
Nem tudom. |
|
 T
Már nem akarom
Felemelni az eldobott
Köveket |
|
 T
A nap az arany furulyáját vízbe ejtette egy alkonyon,
Nem volt aki megtalálja, nem volt aki furulyázzon. |
|
Köszönöm,hogy velem vagy,
Õrzöd éji álmomat.
C |
|
Sötét alak jött a fák alatt,
Jött felém, egyre csak haladt.
C |
|
Azt mondtad, hogy félsz
Lelked mélyén nem remélsz
C |
|
 H
Óvsz a széltõl;
sóhajod
már, ne legyen
féltésbõl! |
|
 H
Haragszom azokra kik ölnek, csalnak,
És bántanak másokat
Haragszom azokra, kik mindenkit meglopnak
És rabolnak oly sokat
|
|
 T
Egyedül állok a szakadék szélén,
Nem léphetek elõre: |
|
 T
Kellene, hogy érezd
A kínt és a gyötrelmet,
Mert közönnyel teli szíved
Mindjárt megtelik |
|
 T
Porból lettél, s csontból, húsból állsz.
Testedet bõr fedi, és két lábon a földön jársz.
|
|
 T
Érintenélek, de nem merem,
mintha béklyó lenne két kezemen.
|
|
búzakalász szõke
tincse szabadon lobog
az égbolt, csábos és põre
testébõl kék csókot lopott
C |
|
Meg akartam fogni az idõt,
megállíthatom, hittem vakmerõn,
de õ kikacagott,
s elfutott.
C |
|
Beszéltél hozzám, én hallgattalak.
És az arcomra, hajamra, hullottak
A kedves gyöngy- szavak.
C |
|
bársonypillájú
csendben fölsejlõ mosoly
V |
|
 T
Összegyûrt szalvéta a lelkem ,
elvirágzott az õsz mellettem ,
|
|
 T
Sétálunk.
A nyár még csak belépett
a színpadra, épp csak elhúzták függönyét...
|
|
 T
Jegyünket nem váltottuk meg,
ajándékba kaptuk,
|
|
 T
Nem akartalak szeretni
Csak egy kicsit rád nevetni.
|
|
T
Érezni akarom, tested forró ölelését,
Tüzes csókodat , bõröd érintését. |
|
 T
Fájdalmam égbe kiállt:
Mond mért?
|
|
 T
Hangtalan sírás zokog a lelkemben,
Néma türelemmel megõrûlt testemben.
|
|
.jpg) T
Árva fecske zihálva röpködött,
Tollruháját tépázta a szél.
|
|
|
|
Ma 2026. január 16. péntek,
Gusztáv napja van.
Holnap Antal, Antónia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
