|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
Mérged lassan, szinte tétován terjed
testedben, tompán feszülnek izmaid,
C |
|
I
A gyûlölet
emeli mindig a követ
|
|
 I
Kapcsolatunk egyre rohadt,
Mert rágta belülrõl
A belecsempészett racionalitás, |
|
 I
Hej de fukar vagy lelkem!
Gyûjtöd a szeretetem |
|
 Értelme van a nemlétnek is?
Az újságkihordó fiú korai ébredésének? |
|
 I
húsomba a kantár véresen belevág,
hajam a szél tépi át. |
|
Figyelj rám most egy picit
rajzolunk egy kisnyuszit
C |
|
 T
Nyár van már,
Sárgul a gabonaszár,
|
|
 T
Két kis karod mint az
évek tekeredik rám |
|
 T
Egy tó partján sétáltam épen,
meglátam arcod a viz tükrében. |
|
 T
A tél még a tavaszban hál,
S a cseresznyés rázott szirmain |
|
 T
Így aludtál el,
hozzám simulva
|
|
 T
Valaki hiányzik. Valaki, aki
Elfeledtetné a múlt emlékeit, |
|
 T
Beszél a szó, neked mond valamit; |
|
 T
A zöld ágak között, csak a nap csillogott,
Mint végtelennek tûnõ aranysodronyok.
|
|
 T
A múltba merülök,
Ha a jövõt kell fürkésznem;
|
|
 T
Eltûnök mint nap az égen,
Eltûnök az éj fekete csöndjében. |
|
 T
Könnyû szél suhan a fákon át,
Viszi a szerelem óhaját,
|
|
 T
Ha tudnád, hogy a por,
amit felkavartál akkor, |
|
 T
Lelkem végtelen,
Benne szunnyad az életem, |
|
 I
Ezernyi gondolat,
Ezernyi csók, csoda, |
|
Õ mellettem ült, pedig tudta mi lesz
C
|
|
Rám telepszik önzõn, mert nem tudja,
Hogy csak enyém a bûvös karizma,
C |
|
Vágyni, mit oly kevesen mernek, megtenni
félelem nélkül,
életet lehelni a sötétbe.
C |
|
E misztikus, gomolygó, fehér pára,
hajnalban, puhán borul az õszi tájra.
C |
|
|
|
Ma 2026. június 28. vasárnap,
Levente, Irén napja van.
Holnap Péter, Pál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
