|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
ölelésed, melyet nem szabad felednem,
hisz táplálják testem-lelkem.
H
|
|
A nap lenyugvó vörös sugára,
Már csak sorvadó porhüvelyem látja.
H |
|
A megkövült remény, torkodba mar.
S csak hörg? sikolyod sóhaját hallod,
H |
|
A nyíló virágok úgy születnek,
Hogy érzik a halál leheletét.
H |
|
fölgerjedt lázat
csillapít alázat.
H |
|
Ha azzal újra játszom. Vérrel vörös
Kéjjel ködös újra a foltos vászon.
H |
|
 M7
Így nincs más, mint türelmesen kivárni sorsom.
Mi lesz a vége nem tudom, egy biztos: |
|
 M7
nyújts neki két kezed,
mert ez ad neki er?t. |
|
Egy ember menthet meg engem, szerelmem,
Jöjj vissza, s mentsd meg halványuló lelkem.
H |
|
 T
Hagytál szállni, repülni magasra, |
|
 T
Csapdából szabadult állat |
|
 T
Hetedik napsugár,
s már Hold is t?zben ég, |
|
 T
Nem értem a világot,
nem értem az embereket.
|
|
 T
A természet megújult négyszer |
|
 M7
Nem érzem azt, hogy élnem kellene,
Nem érzem azt, hogy valaki szeretne,
|
|
 T
Itt volt a gyermek, itt - látogatóban.
|
|
 T
Két bet?. |
|
 T
Angyal vagy,
- ha vannak angyalok - |
|
 T
Szerelmed adna er?t sorsom elviselni.
|
|
 T
Száz év! Mily gyorsan haladt!
|
|
És csak addig élet az életem,
Míg ilyen szépségek vannak nekem.
H |
|
Édesítsd meg a napom, legyenek színek,
Ne lássak végre csak komor szürkeséget.
H |
|
Arcomat a tekintetébe emelte,
s én csak néztem ?t,
H |
|
a holt-csend-sötét kezd
játékba velem,
H |
|
önmagad mélyén hallgató lényed
dalolja halkan: ez vagyok én!
H |
|
|
|
Ma 2024. november 28. csütörtök,
Stefánia napja van.
Holnap Taksony napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
