|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Köhögök már négy,öt napja,
Feleségem is elkapta. |
|
ülök én, egymagamban,
s bámulom az eget. |
|
Aztán megterítünk
Jöhet kett? tea nekünk |
|
Mindenkinek örömére,
A rét muzsikál. |
|
Hát így lettem csecsszopó csecsem?, tán annó,
Majd siheder gyermek, s Emberként gyarló. |
|
Aranypalástom éjjel magamra öltöttem,
|
|
Mért fáj a szív,
ha nincsen párja?
|
|
Búzánk érik az Alföld széles, dús mezején már,
Látod-e, nézz oda már, vár fiam büszke határ. |
|
Lakhatsz te fény?z?, csoda palotába,
ha érzéseid nincsenek, a lelked árva.
|
|
A reggel markában csak halvány kép foszlány
kuporog, sápadt színekkel festve arcodat.
|
|
Itt érzem testemen, édes ölelését,
Testemben érzem, szilaj szeretését!
|
|
Nem várom, hogy megértsd,
Mit szeretnék veled tenni éjjelenként.
|
|
Kegyetlen vagy sors,
Vissza nem sodorsz.
|
|
Pattogó t?z el?tt, vonagló testünk, árnyékot játsz,
Felhangolt húrjaim, cirógat, s szólja dallamát. |
|
Adni,osztani,másokra is gondolni:
Ez az igaz,örökös szeretet ára. |
|
Most, hogy ébren vagyok, felidézem álmom,
Hófehér, szép testét, magam el?tt látom! |
|
Nincsenek a régi arcok,
Egyedül járom a világot. |
|
Kismadárka szállt az ágra,
vígan csicseregve,dalolva,
|
|
Csacska csermely
Fut el?le. |
|
Utálom az életem,
Talán öngyilkos leszek. |
|
Árva már a kedves kispadunk.
Mi már együtt nem sétálhatunk |
|
?szi napfény simogatja ráncos arcom,
Jöttem, virágot hoztam a párom sírjára. |
|
Asztmondják az id? gyógyít,
az id? eltöröl... |
|
Nem kell t?lük semmi, futni messze el,
Hol a végtelenen túl is a boldogság ölel. |
|
De nem szólok, szorítom a szám.
Hangtalan fájdalom s a néma szerelem |
|
|
|
Ma 2025. május 14. szerda,
Bonifác napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
