|
Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|

Csacska csermely
Fut el?le. |
|

Utálom az életem,
Talán öngyilkos leszek. |
|

Árva már a kedves kispadunk.
Mi már együtt nem sétálhatunk |
|

?szi napfény simogatja ráncos arcom,
Jöttem, virágot hoztam a párom sírjára. |
|

Asztmondják az id? gyógyít,
az id? eltöröl... |
|

Nem kell t?lük semmi, futni messze el,
Hol a végtelenen túl is a boldogság ölel. |
|

De nem szólok, szorítom a szám.
Hangtalan fájdalom s a néma szerelem |
|

Ha mellettem vagy az olyan jó áldás,
érzem szíved lüktet? dobogását.
|
|

Nem kell már ölelésed, csókod,
Igazság, amit csak én látok. |
|

Valahol bennem, mélyen, egy hídon
Csaba intett és rám vigyorgott. |
|

Bizsergeted b?röm.
Alá etted magad. |
|

Szívem mélyén mégis örökre ottmaradsz
Ereimben fut tovább a sebes patak. |
|

Csókok édes mámora,
szívet lelket szorítja évek óta. |
|

A barátságunk jeléül ezt a verset neked adom. |
|

Leszek préselt virág, feledett könyvjelz? |
|

Megnémult a tudat mert bennem létezel s nem félek.
Vágy lakik a szívben testel testért könyörög, |
|

A kastélyudvar ünnepi fénye
Sz?r?dött ki báltermi ablakon, |
|

El?ször csak a nagy feketeség,
Majd viharos szél, s a pusztító jég. |
|

Fáradt szárnyaira ólomsúlyokat tettek,
Újra egyedül van, és ett?l ? retteg.
|
|

Csendes éjszaka, még a hold is alszik kedvesen,
Álom rebben szememre, szunnyadt lelkem keresve; |
|

Úgy villognak fent az égben,
Mint kicsiny kövek a napsütésben. |
|

S lám a feketerigó is kémleli,
helyét, benne hol leli. |
|

Az ég alatt, fáid között,
hova madár vígan költözött,
dalol a szél.
|
|

Tegnap meg akartam halni,
ma újholnapra keltem, |
|

Miért nem érted, kedvesem?
Nem látod, mit szemem üzen? |
|
|
|
Ma 2025. július 18. péntek, Frigyes napja van. Holnap Emília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|