|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Csak egy gyönge f?szál.Ennyi.
Benne élet reményei. |
|
Sötét erd?ben jártam a minap.
Két karod mégis megleltem.
|
|
Nyisd ki az ablakot,
A látszatban már megfulladok! |
|
Elmentél szótlanul-ez kín,
Mely vádol minduntalan, |
|
Feloldozást kérek a kínok kínja alól.
Feloldozást kérek én t?led mindenhatóm. |
|
 Z
Hogy mit érzek a szivemben,
azt el nem mondhatom
|
|
Szell? lebbenti a nádast,
s az alvó vadkacsákat |
|
Talán nem úgy ahogyan azt mi várnánk,
De ?K mindig ott vannak a szívünkben.. |
|
Nem érdekel, úgy is csak ember
Hideg és zord mint december |
|
Most nagyon Szeretlek Téged
A rossztól már nem félek |
|
Felnézek az égre, kezem össze teszem,
kérlek szeresd ?ket, ezt tedd meg nekem. |
|
Ezek az érzéseim, leírtam egy papírra
Remélem örömkönnyeket hullajtasz miatta |
|
Én s te mi vagyunk.
Én s ? szintén mi vagyunk |
|
Fejét vállamra hajtotta szelíden,
s puha kezével ölelte álmaim, |
|
Megismertem, felvállalom önmagam,
Így talán boldogan élhetek majd a nagyvárosban. |
|
Még most is reszketek,
Mikor a kezemhez érsz. |
|
Igazak kútja, mit hallottam régen én |
|
A gyásznép már elment,
Mindenki elhagyott,
|
|
Könnyek, mik szememben égnek. |
|
Csókold meg Fortuna lábfejét,
Ha utadon szerencse nem kísér, |
|
De belátom megint tévedtem
Csalódás ért de nagyon kegyetlen.
|
|
Hétf?n mosakodom
mezök harmatával
|
|
sosem volt szívem
lüktetni véltem, |
|
Attól én még ember vagyok,
hogy gondolataim szülte versem, |
|
Belecsöppentem életedbe hirtelen
az ember tétova, nem tudja, mit tegyen |
|
|
|
Ma 2025. május 14. szerda,
Bonifác napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
