|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
S éldegéltünk hármacskán
Álomvilág határán. |
|
A gondolatot tovább sz?ttem:
mit?l lett egyszerre piszkos, amit f?ztem? |
|
Elbúcsúzik ismét t?lünk,
Egy szép aranyhíddal. |
|
Megpróbállak elfelejteni;
megpróbálok nem gondolni rád. |
|
Ha azt látod mi lehetsz s nem abban szenvedsz
hogy most ki vagy |
|
A red?nyön bekúszó napsugár
közénk férk?zik pajzánul, |
|
Ki volt ez a magát elrejt? idegen?
Kinek érintése nem hagyott hidegen. |
|
NE VÁRJ RÁM HA NEM KERESNEK,
HA MÉLTATLAN DOLGOKBA ESNEK. |
|
Felszállnék a fellegekbe
S letekintenék az összetört szívekre |
|
Ott,hol gyilkos szél csak ritkán fújdogál,
S víz tükrén napfény gyakran táncikál, |
|
Néha oly távoli az élet,
És az id?nk is véges.
|
|
Mond ki végre, hogy szeretsz,
S boldogan mondom én is neked |
|
Érted én akármit
Megteszek |
|
Életem semmit sem ér,
A fájdalom lassan elemészt. |
|
Elsírva szólok érted, édes, éjben:
Meglelve téged, és szeretve, szívem. |
|
De ha egyszer megleled, igazán jót, boldogat,
Senki el nem veheti, míg életed el nem apad! |
|
Álmodj csak, még teheted,
szell? lebben és mozdul az éj, |
|
Hiába jön sok zord, hideg hónap és év,
Hiába van sötét oly nagyon, oly rég,
|
|
Fáradt cserepek alatt
Húzódnak, fehér, meszelt falak
|
|
TUDOM VAGY NEM TUDOM KI ELLEN HARCOLOK.
ÖNMAGAM ELLEN VAGY CSAK LÁZADOK, |
|
Az ember egy olyanféle teremtett lény,
Aki semmit?l és senkit?l sosem fél.
|
|
Most boldog vagyok, mert vagy nekem,
számmal szádat érintem-karom ölel végtelen,
|
|
Nem akarta, hogy legyen máshogy,
Így volt boldog a buta marionett bábu. |
|
Bánatsiratásunk után retteg? lélekkel
lestünk a másikra. |
|
Most a nevemet hallom.
A síneknél nyöszörögsz. |
|
|
|
Ma 2026. június 25. csütörtök,
Vilmos napja van.
Holnap János, Pál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
