|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Korhadt faágon,
Újra lóg, köd fergeteg.
Hívatlan vendég. |
|
 M
Életünk hajnalán,
te, kisbabát vártál
S világ legszebb,
kismamája voltál |
|
 M
Valami mindig történik
Minden egyenes görbe lett,
ha észre is veszed,
ellene nem sokat tehetsz, |
|
 M
Ragyogj te is parányi, kicsi reménycsillag,
itt vagy a szívemben, minden áldott nap!
És ha egyszer betöltöd, lelkek vágyait,
akkor válnak valóra majd, legeslegszebb álmaid.... |
|
 M
Földön járó emberek közt
Ugy sincs a ki vigasztalna,
S hogy elhagytam, elkerül most
Az élő isten irgalma. |
|
 M
Hol van innen?
Hisz itt kéne még lenni,
Élve s holtan, egymást féltve,
Kezek közt elveszni. |
|
 M
A Tejút felettünk kozmikus hídként
szeli ketté a fekete világűrt.
Ámulva bámultam kicsiny gyermekként,
a lelkem mint mindig annak is örült. |
|
 M
Azok, kik így élni látták, nem hittek,
hogy ő, egy volt ezzel az egésszel;
mert ezek; ezek a mélyek, ezek a rétek
most arcává váltak ezek a vizek. |
|
 M
Csak ..... egy életed van,
Vigyázz, .... hogy éled le.
Túl rövid ........ elröppen, |
|
 M
Alkonyatban erő, bús harmatban élet,
tiszta szívben lélek most már csoda szép lett.
Közel jött az éjjel, harmatcseppje fény, s jel,
és ragyogás az égen, a csodákért felel. |
|
 Gy.
Így hát még ma is csak cipzáros nadrágjaim vannak
de legelább bennük, nem tűnik a hasam olyan nagynak,
ehetek akármennyit mégsem fogyok le egy kilót sem
szeretem a magyar kosztot és biztos ez lessz a végzetem.
|
|
 H
Huh, hiába csak szemerkél az eső, de már hideg!
Sétálni ilyenkor… az egész környezet már rideg…
Huh, hiába csak szemerkél az eső, de már hideg! |
|
 H
Őshonos fák, bokrok között,
vijjogva vércse köröz.
A tisztáson mókus játszik,
társaival bújócskázik. |
|
 H
Kutatlak álmaimban én,
Mint gyertyát: csillagot gyújtottam,
De reggel boldog mégsem voltam,
Mert nem vagy, nem vagy az enyém... |
|
 H
Kezdettöl fogva hajszoljuk
a nem létező infinitet, ami
megnyugtatná lelkünkket ! |
|
 H
Elállt a szélvihar. Csendes az erdő.
Cseppekben hull még a fákról az eső.
A sötét mélységből felszáll a pára.
Közelgő éj leple borul a tájra. |
|
 Gy.
Megláthatom én is,
Az égen a csillagot,
S azt a szívet is,
Mi tán nekem ragyog. |
|
 Gy.
Így találom meg ma, azt a drága kincset,
mely szemben minden múlttal, most betölti a lelket.
Kezem - kezedhez ér, és nem lesz többé kérdés,
hogy megérte az árral szemben, a kitartó evezés. |
|
 Gy.
Mosolyogj, másokra is pozitívan hathat…
Mosolyogj, örömet és derűt fakaszthat.
|
|
 H
Egyedül ténfergek a magány nagy semmijébe…
Kínomban belerúgnék szomszéd biciklijébe…
Egyedül ténfergek a magány nagy semmijébe… |
|
 H
Mint szűz, ki zárda fátyolára várva
Megfosztja minden díszétől magát,
Hosszú haját feláldozván levágja,
S habár a báján aggódás süt át, |
|
 H
Ő az, aki mindig hű,
ő az, ki feltétel nélkül szeret.
Ő az, kinek lelke van,
ő az, aki begyógyítja sebed. |
|
 H
A munka
emberi létünk lényege,
értelme, létfeltétele.
Időt, erőt, ismereteket adunk,
|
|
 Gy,
Az erdőn át haza kísértem.
Oly halvány volt, hogyan fehér,
Mint a gyönge kis hóvirág,
Mely nyarat, őszt soha nem ér.
|
|
 Gy.
Vajh, mi lehet az oka egy pár, eltávolodásának?
Vajh, mi lehet az oka egy pár, lélektávolságának?
Vajh, új probléma az oka egy pár, véget jelentő elválásának?
Vajh, új probléma az oka egy pár, örökre szóló szakításának? |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 22. kedd,
Móric napja van.
Holnap Tekla napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
