|
Vendég: 32
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Mosolyogj - kedvet az
élethez, ezzel hozz! |
|
M
Anyám ma hiányzol nekem
igaz, már többször hiányoztál,
azt akarják, hogy feledjem
amire te megtanítottál. |
|
M
hiszen te léteztél nekem!
De reggel rút halál dorbézolt,
ott lesett rád az ajtóból,
pedig az este még oly szép volt! |
|
M
Falun voltam disznóvágáson,
Részt vettem biz’ a leszúráson. |
|
M
várom
ismétlődjék a tegnapi álom
és
habfehéren ringjanak |
|
M
Sehol sem jó, és nincsen maradásom,
szeretnék szebben élni, mint az apám,
kinek mindig bajt hozott az élet, |
|
M
Ott kint nyugszik, temetőben
Virágos mezőnek közepében
Drága édesapám közelében
Nyugodjatok békességben |
|
M
A szerelem eleme kimerül,
de történik valami legbelül,
egy óriás erő, mi összeköt
két csillagot sok milliárd között, |
|
V
Nos, Bella? Megindultas vagyok,
A nyomomban is vágyat hagyok.
Te itt állsz előttem,
Mi, lehetőségem? |
|
V
Hajnal-gyöngyfüzérrel keltett fel a Nap,
s ahogy az égre kúszott feljebb érve,
pírja a hegy felett, mint egy nagy kalap,
tavaszt bontó májust hozott a létbe. |
|
M
Sárga virágszőnyeg terült előttem,
szél fújta le őket az éjjel hirtelen,
Most nyugszanak csendes békéban. |
|
M
Déli-Kárpátokban ered,
szlávok jussolták a nevet,
mocsaras volt, s mértékletes,
magyar nyelvbe oltva: Temes, |
|
M
Elrabolni tőlem mit sem fognak:
Békességem – fensőbb jelenség!
Hitemet sem, ártatlan valómat,
Ami félsztől, gyűlölettől véd… |
|
M
Erdőben vagyok, fák között, kereng, kis lanyha szél.
Az égen súlyos felhők állnak, egyik sem beszél…
Erdőben vagyok, fák között, kereng, kis lanyha szél. |
|
M
Gyöngéden simítja, nyitja kérges tenyerét,
zsebébe nyúl ,megosztja aznapi kenyerét.
Oszlik a köd, verőfényben fürdik a végzet,
teremtő mutatja ,van még élhető élet! |
|
M
A szív és lélek nagy megpróbáltatás
Elé néznek,hinni egy másik lénynek.
Ki szivét kitárta a nagy eseménynek. |
|
M
Május van, aggódom, nem látom, hogy érne,
Pedig rózsaszínű lehetne a szeme.
Drága Cseresznyefám, menj hát, ha menned kell,
Nyugodjál békében, nem felejtelek el! |
|
M
Megszabdalt felhőből,
Ömlik az eső, |
|
M
Aranyló keretben falamon lóg egy kép
Elmerengve nézem, mily régi szép emlék.
Szívemnek kedves arc, ártatlan tekintet,
Kék szemével, gyermeki bájjal tekinget. |
|
M
Nyílt víz, hajóroncs,
emberek kiáltoznak.
Megmenekülnek? |
|
V
Így tengeted sorsod az érdek börtönében,
hamis álmaiknak hazug nagy tükrében.
S a gondoknak súlyát véve vállaidra,
kín és szenvedés lesz majd annak jutalma! |
|
V
Sok olvasónak írtam már
a születése,-vagy a neve napjára,
's gondoltam most, álmatlan éjszakán
egy nagy lyukat fúrok a poharam aljába. |
|
V
Érzések hálójából nézem,
Ha, nem történik semmi, végem.
Köztünk van ötven év,
Itt, már nem lesz biz' hév. |
|
V
Álmatlan éjben,
nyugtalan elme,
hajszol a térben
riasztó réme. |
|
H
Megnyílt a szívem előtted, neked,
néha csak magam előtt merengek.
Lassan kezdem felfogni kettőnket,
de már eloszlattad bennem a felhőket. |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 27. szerda, Gáspár napja van. Holnap Ágoston napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|