|
Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H
Tegnap még a nap
sütött.
Reggelre a víz is
megfagyott.
|
|
Sz
A szép
Koszorú.
Négy szál színes
Gyertya a dísze.
|
|
M
A templom - döbbentő szó - : ugyanaz.
A prédikátor olyan fiatal,
Szelíd szeme dióbarnán mereng.
Esett, alázott nép fia: magyar. |
|
V
Minden pillanatban
elvarázsol életem
Nem hagy vérem
elvisz képzeletem |
|
V
Fényorgonán át, orvul lopakodik az este,
Fényben voltak aktivitások… a semmibe lohad.
Ahogy a sötétülő fényt elnézem, oly' ferde… |
|
V
Gyengéd karjaidban, merengek, szeretlek,
féltőn óvod lényem, szerelmed szeretem.
Benned a bársony is, puha paplan lesz,
szívem melegsége, a boldogság, hogy szeretsz! |
|
Sz
Nekem nem volt ifjúságom,
Korán elszállt mint az álom.
Ahogy kezdtem élvezni az életet,
Rám verték a hideg vas bilincset.
|
|
Sz
Lombja vesztett kőris áll a néma parton,
ráhajol a szürke, ólmos téli alkony.
Egek felé nyúlik minden árva ága,
lehullott már régen mindenik virága.
|
|
M
A szív a szeretet jelképe,
de a szeretetnek nincs területe,
mindenütt van, vagy nincs sehol,
szívünkben az élet dobol. |
|
M
Óh, azok a régi Adventi szép hajnalok
Érzem gyertyáik illatát, vagy csak álmodok
Nézem a csillagokkal díszített égboltot
Fény hull alá fényfüzér selymesen, mint bársony |
|
V
Szabadság… vajh’ mi az?
Oly’ mint a lekváros lángos?
Egy különlegesség?
Nem állandó a szabadság, |
|
V
Az Idő szálai a láthatatlan rokkán
peregnek.
Fájnak és gyötörnek a szavak, a
képek, az emlékek. |
|
M
Fényes,kis dobozka,tartalmában
sok,sok tudomány van eldugva
Kreálták ezt neked naiv ember,
többet gondolkodnod már nem kell !.. |
|
V
A bibliai időkben történt,
Mózes, Tízparancsban adott törvényt!
Isten szavát buzgón teljesítve,
Mindenkinek ÉRTŐN, kijelentve! |
|
M
Éltél egyszer,boldog szívvel
Szeretettel,megértéssel
Reménységgel,tiszta lélekkel
Jósággal,szép álmokkal |
|
M
Puszták csendjén porold le magadat,
Engedd szárnyalni a "rab" madarat!
Ragadd meg a csend hangjait,
hagyd lelkedet madárként szárnyalni! |
|
M
Leülök egy puha kőre,
anyukámat várom,
átölel, és halkan súgja;
- kicsim, ez csak álom! |
|
M
Sebtében eddig irtam;
Két hóra nem kevés;
Most, ím, erőt vesz rajtam
A régi csüggedés. |
|
H
Édensugár, vágyálom, szerelem és béke,
szereteted átjárt, egy parányi kehelybe, |
|
H
Narancsos vörösben pompázik a Hold,
csillagok még bújnak, a ma csomagol,
alkonyi világra bársony lepel hull,
rőt-aranyszín falomb levél-záport súg. |
|
M
Csupasz fákon száraz ágak,
rajtuk csüggedt levélmaradványok.
Lombtalan fán nincsen fészek,
téli madár nem rak fészket. |
|
M
Erős voltál,mindig nagyon
Nem ért útól a fájdalom,
Sírtál mikor nem értettek
Mikor, keményen vettek |
|
M
A férfi, az aki „könnyebben” hagyja el a családját,
Mert elmegy és a gyerek, meg a gond marad.
Ez az ember azután nem szaporítja már családfát |
|
M
Anya keze melegebb,
mert az csupa szeretet.
Ujja selyme lágy szirom,
érintését áhítom. |
|
V
A hit most hol van,
Csak Isten házában?
Remény eltűnt bújában?
Szeretet, a szív kínjában? |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 26. kedd, Izsó napja van. Holnap Gáspár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|