|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Nekem a húsvét nem olyan mint másnak,
- az én húsvétom az utolsó kenet -
Ami felett a földi elmúlásnak
nem földi élet hoz majd ígéretet. |
|
 V
Mikor az ég a földdel összeér, lopott csókban egyesül,
Narancsos fényében napkorongunk, felhők fodrán hegedül.
Mézszínű uszályát gondosan maga köré fonta,
Égi nászát ünnepelve, ragyog, feszültséget oldva. |
|
 V
Végtelen nyugalom komfortosan költözött belém,
Ahogy szellő simítá kecsesen szerelmét orcámra,
Nem hinném hogy bárkié, vagy lenne akár az enyém,
Ha mű emóciók hava fed burkot világom porára, |
|
 V
Mindenért, mim van…
Jól megküzdöttem érte.
Tálcán semmit sem kaptam.
|
|
 V
Ó, ti káprázatos hársfák,
békés, ölelkező dámák,
üde aromátok bódít,
tengernyi méhet meghódít! |
|
 V
Húsvét volt,szóltak a harangok,
templomba invitáltak kicsit,nagyot.
Virágot árultak minden sarkon,
szeretet hírnökéül-e szép napon. |
|
 V
Gondolj rá
mindig valaki vár itt
Egy vén, öreg alak
ki csoszogva halad |
|
 M
Jézus a Gethsemane kertben
imádkozik.
Véres verejtékkel várja a kínt, |
|
 V
Már napok óta pléd alatt a Nap,
a sugarai mélyen alszanak,
és alig-alig dereng át a fény,
a felhők vatta-sűrű szövetén. |
|
 M
Lelkem reszket, tört a szárnya,
rabmadár lett, be van zárva,
bús a léte, csendben vacog,
meghalt ami benne lakott. |
|
 M
Mikor feketébe öltözött....
S, vissza nem nézett...
Valamiképp eltörött...
De újjászületett... |
|
 V
Csend honol a homoksivatagon,
bézs dűnék pihennek hallgatagon.
Még bóbiskol a teve is lustán,
az ébredő Nap ámul a pusztán. |
|
 M
Itt áll, az öreg és vár
szíve is öreg már
De a lelke fiatal |
|
 M
Fölvetem problémámat, Rozi.
Ettől, Te ne legyél, hangosi.
Megizzasztanálak, |
|
 M
S amint tovább-tovább visz röpke szárnyán
A kis deák beszédes bánata:
Ritkulnak a pirosló tintapettyek
És hangosabb lesz a betűk szava: |
|
 M
Illékony hópihéken táncot járó jégcseppek,
Te még nem is sejtheted mekkorát tévedsz!
Meggyőződésed hamis fátylad,
Mit szemedre borítva kételyt csak benned támaszt. |
|
 V
Ne irigyeld másnak fiatalságát,
Mert ő bizton másként is él vele!
Mit is irigyelhetnél lám te akkor rajta?
Az ideje tetszik? Vagy a szabadsága? |
|
 V
Ha kezedhez érek,szívem zakatol.
Lelkemben szikra pattan s testem válaszol.
Lángokká válik a mindíg ízzó parázs
s mint szökőkút feltör egy régi látomás.
|
|
 M
Hosszú útra mentél, túlontúl messze jársz,
De a szívembe költöztél, akármerre szállsz,
S onnan biz én már el soha nem engedlek,
Kicsiny világom mélyén féltve dédelgetlek, |
|
 M
Alacsony-Tátrában ered,
s csak szülejének hajt fejet,
a szótlan Király-hegy alatt
csillan rajt először a Nap, |
|
 M
Oroszlán az egyik
Kis galamb a másik;
És galambka és oroszlán
Lábaimnál játszik. |
|
 M
Miért vagy ennyire szomorú kedves fűz?
Talán magányos vagy? Nézz ide reám, - én is!
Nem temetem magamba az érzésemet,
elmondom hát most már neked, hisz olyan régi! |
|
 M
Szél végigfut
Erdőn, barázdák során…
Friss illatot hord… |
|
 V
Apjától tanulta a mesterséget.
mindent elsajátított amit lehetett,
később gondolatai másfelé tértek.
Szerette az embereket,mesélt nekik, |
|
 M
ez nem megvetés
ez csak a modern élet
normális átka
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 23. szerda,
Tekla napja van.
Holnap Gellért napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
