Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikáprilis 21 2026 19:05:31
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Impresszum
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 6
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,222
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
V E R S E K Váltás a PRÓZÁK főoldalára
Tiszta tükrök
Ordítás, elengedés, megérkezés. Egy trilógia a lélek nagytakarításáról. Amikor a múlt sánta halálát elűzi egy apró gyerek kéz, és a világűr csendjében végre minden bűn és bűnhődés eggyé válik.

Nem kellenek szavak, sem ólomnehéz könyvek,
mikor az arcomon egy apró kéz nevetve végig pörget.
A szemükben ott a holnap, az érintetlen, tiszta,
mi a sötét múltat a mélybe visszataszítja.

Harsan a kacaj, s a vetítő szalagja elszakad,
a szoba sarkából a sötét is némán elszalad.
Nincs már golyózápor, se fojtó zakatolás,
csak ez a tiszta, mezítlábas, boldog robajlás.

Kint a kertben a sár alatt vajúdik a mély,
hasad a rügy, s a fagyban új élet remél.
Nem kérdez a tavasz, nem kéri a jussát,
csak letépi a télről a jéghideg kussát.

Így nézek rájuk, s a falon a vetítő megáll,
kiszökik a szobából a bicegő, sánta halál.
Mert két pár gyerekszem a világ legszebb tükre,
melyben a kormom nem maradhat meg örökre.

Kinyílik az ablak, beömlik a fény s a kert szaga,
elül a múltunk minden vádoló, gyilkos szava.
Megrázom magam, a lövészárok pora lepereg,
nem kötnek gúzsba többé a néma félelmek.

Csak a jelen van, a szaladás, s a két tiszta tükör,
melyben a nagyapjuk végre békét lel, nem gyötör.


Wino-Amnis
A lelked tükre
Hétköznapi pszichológia…

(Bokorrímes)
Velem szemben vagy, te is nézel... nézlek és vizsgállak,
De a szemedben nem látok biztatót, bár imádlak…
Látom, hogy visszanézel üresen és érzem nem lélekkel,
E szerint velem szemben tele vagy hétköznapi fékekkel…
*
(senrjú)
Lélekben nem vagy,
Konstatálom elmennél…
Búcsú… szerénység?
*
(HIQ)
Elmennél?
Minek vagy még itt?
Indulj is!
*
(tíz szavas)
Ha még maradsz, rontod lelkem állagát!
Szeretettel, de lelkem elbocsát…

Vecsés, 2023. május 21. -Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
Emily Dickinson - F-673 (műfordítás)
Take your Heaven further on —by Emily Dickinson

Take your Heaven further on —
This — to Heaven divine Has gone —
Had You earlier blundered in
Possibly, e'en You had seen
An Eternity — put on —
Now — to ring a Door beyond
Is the utmost of Your Hand —
To the Skies — apologize —
Nearer to Your Courtesies
Than this Sufferer polite —
Dressed to meet You —
See — in White!

F-673

Vidd tovább Mennyedet -
Ez – isteni Mennybe Ment -
Ha nem vagy oly’ ütődött,
Láttad volna, miként ölt
Magára – Öröklétet -
Most – Nyújtózz, csengess, érved
Mondd Ajtón túli Égnek -
Hol az Illem – erény -
De, ki rád várt Tűrve rég,
Hogy Fehérben Láthassad -
Arra ez érv -
Már – nem hat!
Padlássöprés
Vannak tárgyak, amik már nem emlékek, hanem béklyók. Ami nekem fojtogató por és kacat, másnak az új világ ígérete lehet. A padlássöprés nem pusztítás, hanem helycsinálás a fénynek: a húsunkba mart múlt elengedése, hogy a lélek újra épülni tudjon.


Lépcső nyikorog, a múlt pora fojt,
minden sarokban egy elfeledett folt.
Kezemben a tegnap: törött lámpa, a vén óra,
már nem várunk soha többé a javító szóra.

Ami nekem kacat, másnak talán kincs,
a felesleg láncán végre szakad a bilincs.
Kiszórni a lomot, mi a szívet csak nyomja,
maradjon a lélek tiszta, gondoktól üres tornya.

Mert aki ajándékba viszi a múltunk darabját,
az oldja fel végleg a teher nehéz kapuját.
Ujjamhoz tapad a harminc éves por,
minden limlom egy elfeledett kor.

Egy kopott játék, egy csorba bögre,
azt hittem, itt maradnak velem örökre.
Mert nehéz a kéznek elnyitni a markát,
mikor a múltunk darabját a húsunkba marták.

De látszik a csillogó szem, az öröm, az őszinte,
ahogy szemetem kincsként viszik el a messzibe.
Ott, ahol nekem már csak teher és emlék,
nekik egy új világ, egy ismeretlen vendég.

S ahogy távolodnak a kapun túlra,
úgy épül a lelkem is, darabról darabra, újra.

Wino-Amnis
Emily Dickinson - F-671 (műfordítás)
Emily Dickinson - F-671 (műfordítás)

The sweetest Heresy received
That Man and Woman know –
Each Other's Convert –
Though the Faith accommodate but Two –

The Churches are so frequent –
The Ritual – so small –
The Grace so unavoidable –
To fail – is Infidel –

F-671

Legédesb -tűrt Eretnekség
Egymás Térítése -
Mit Férfi, s Nő tud -
Bár e Hit, csak Kettő Egysége -

Templomjárás is sűrű -
Rítus is – arasznyi -
A Malaszt is feltétlen -
Hithagyás – mulasztni -
Nyílnak a lakatok...
Hétköznapi pszichológia…
Bizony-bizony minden percenként egy-egy szó csak elszáll,
Ha nincs más újabb mondandó, végtelen nagy csend beáll!
A szívdobbanás, csak dübörög, válaszhiány elszáll!
*
Szó elszáll, mint a szél,
Hallgatásban süvölt a csend.
Szívhang az, ami szól.
**

Ha válaszhiány nem ad hangot, ajkam is remegve megáll.
Ha mellettem ébredsz, közben távol vagy… szó nem is szól, elszáll.
Én meg jó erősen ölelnélek, szorítanálak… csend áll.
*
Mellettem vagy talán,
Válasz nélkül szobroz a csend.
Szó bennem elhallgat.
**

Ki rab, csendben szabadságot vágy… rabság maga a boldogtalanság.
Rabságban bizony ritka a vigyor-mosolyság, nincs gátlástalanság.
Rabságban szó sem döntő, maga a némaság, szinte hangtalanság.
*
Mosoly ritka erre,
Rabság fojtogat, hang se száll.
A szabadság csak vágy.
**

Rabként vágyjuk szabadságot, erre szomjazunk,
Mert bármely börtön lehet a legnagyobb vágyunk?
Szólnánk is, de nem lehet, csend… miatta állunk!
*
Szabadság szomj éget,
Börtönné válik a vágyunk.
Némán marad a szó.
**

Csukott emberi szem tán' nem láthat csodát,
Közben, mint üldözött, átéljük csend hangját.
Léknek a csendjében, nekünk szűnik világ…
*
Csukott szem fénytelen,
Csodák csendesen elszöknek.
Csend kiált legbelül.

Vecsés, 2025. május 18.- Siófok, 2025. június 6. Kustra Ferenc József- írtuk kétszerzősnek, Bosányi Alexandra Eszter azonos c. verse, mint ötletadó alapján. Gránicz Éva szerző-, és poétatársam a HIAKU -kat írta. (6 8 6)
Az írás örömet szerez… sőt, fontos
Hétköznapi pszichológiai eszmefuttatás, mert írni jó… meg kell!

(leoninus duó)
Írunk igen könnyű műveket, vagy oly' jó vágyteli szerelmeseket,
Ha sokat írunk, ekkor eleget, ha nem sokat, akkor nem eleget!
Tudom, írás nélkül is értetted, hogy én megértsem a Te tettedet…
Ha szétszakadt a lelkem, fátyla tovább leng, az eszem meg még, csak eseng.

Ha nem írok, akkor nekem ez világvége, az írás meg mindensége...
Ha nem írok, idő úgy is gyógyítja lelkemet, de meghagyja hegemet…

(tíz szavas duó)
Vers a mindenem, dallam és szó,
Tömör igazság, lélekből folyó.

Írás a hazám úgy érzem,
Otthonra talál benne a lelkem.
Vecsés, 2025. január 3. – Siófok, 2025. július 2. -Kustra Ferenc József -írtuk: 2 szerzősnek. Én írtam a leoninust, a tíz szavasokat Gránicz Éva írta, Ifj. Fehér Péter „Írjatok” c. ötletverse felhasználásával.
Pilátus
Reményik Sándor
Pilatus
János evang. XIX. 22

A pörnek vége. Elvégeztetett...
Véres a kereszt tövében a fű.
A helytartóban forr a néma düh
S egy gondolat tépi a másikat.

"Rongy csőcselék, én unlak titeket,
Unom a vágyatok, a hitetek,
A papjaitok ragyogó ruháját,
A mellükverő messiásokat,
A nap hevét ez átkos ég alatt,
A zagyva szókat, buja színeket,
És magamat és uramat, a császárt,
Ki bíróvá tett ilyen nép felett.

"Feszítsd meg!" üvöltötték a fülembe.
Amíg unottan odalöktem nékik.

Szegény bolond! Pedig csak álmodott,
Csak álmodott egy létráról az égig.
Csak álmodott, de ezeknél tán szebben.
Már szürkül fenn a Koponyák hegye -
Vajjon álmodik-e még a kereszten?

Valamit szólt nekem az igazságról,
Azután némán vérzett, ragyogott.
Gúnnyal kérdém: az igazság micsoda?
Felelé: "én vagyok".

Eh, hát kicsoda nékem ez az ember?!

A csőcselék morajlott mint a tenger,
Én untam, untam amazokat, ezt is.
Egy messiással több vagy kevesebb,
Pilatus lelke nem lesz nehezebb
És könnyebb tán ez istenverte föld,
Untam a dolgot. Odalöktem. Vége.

"De jaj! vajjon kire szállott a vére?!"

Az alkony megy, az est, az éj leszáll,
De a helytartó nyugtot nem talál.

"Feszítsd meg!" üvöltötték a fülembe
És nekem nem volt elég fegyverem,
Nem volt elég lándzsásom odakünn,
Vagy - vagy üres volt talán a szívem?
Eh mit bánom én, a bölcs szív üres,
Bús madarak, el a szívről, hess!

"Feszítsd meg!" üvöltötték a fülembe.
Mi közöm hozzá? feszítsétek hát,
Te véres kezű, szennyes csőcselék,
Feszítsd, feszítsd meg hát a Messiást!
Él-e, meghal-e, egy marad az átok,
Isten se váltja meg ezt a világot.
Mi közöm hozzá? Feszítsétek hát!
Vigyétek! - Vitték. A kereszten holt.
Ki tudja, talán mégis király volt!"

Csend most. De hallga! most az éj kopog,
Pilatus pitvarában a papok.
"Uram, mi véled egyet így nem értünk,
Ahogyan írtad, botránkozás nékünk,
Rexnek, Uram, csak ő mondta magát,
Nem készítetted jól a Golgothát!"

Ni, milyen furcsa rőt láng a szemén!
Ím kővé vált a nádszál: oly kemény.

(Odafenn csendbe hallgat a kereszt.)
Pilatus nő, ahogy beszélni kezd:
"A Messiástok megmenteni késtem,
De négy betűt a keresztjébe véstem,
E négy betű az én becsületem,
Hajótöröttségem utolsó roncsa,
Hitetlen hitem, büszke makacsságom,
Egy akarat az akaratlanságon.

E négy betű az én becsületem.
Hadesre! ez a négy betű marad!
Ha alá kéne temetnem e várost,
Rómát, az Imperatort, magamat:
E négy betű az én becsületem!!

Papok, zsidók, hozzátok szólok nyiltan,
Halljátok: amit megírtam, megírtam."

Benn csönd, de künn az éj zsoltárba kezd
S áll a zsoltáros éjben a kereszt
Ébredés
(Van, hogy a csend nem békét hoz, hanem fojtogat, és az egyetlen kiút az ordítás.)

Apró szemű, szurokfekete a hajnali pára,
látni a ráégett kormot a város falára.
Nem békés a csend, csak fojtogat az életben,
mikor a tegnapi méreg sebet hagy szívemben.
Reccsen a padló, mint a csont, ha törik,
múltunkat ilyenkor a füstös hajnalok ölik.

Megrázom magam, vállamról minden lepereg,
nem kötnek gúzsba többé a fájó félelmek.
Kezem az ajtón, a zár csattanva engedett,
felfalom végre ezt a néma, fojtó rendet.

Fejemben tiszta a lap, üres a margója,
de vágyam a holnapot makacsul rágja.
A tüdőmbe mar az éles, rideg szél,
ordít a vér: „elég volt már, ne félj!”

Most, hogy elindulok, bár néptelen még a járda,
teljes erőmből beleordítok a világ mocskos nagy pofájába!


Wino-Amnis
A mérce
A mérce ! ( USA )
Két millió hontalan van hazámban,
Billiomosok vetélkednek egymással.
Incselkednek trillió számokkal.
Sötétített ablakok az autójukon
Nem látják a hontalant az utca sarkon.
Vagy talán nem is akarják,ö életük más.
Mi lesz velük,ha a mérce billen,?
Több lesz a szegény,sok nincstelen.
Pénztől vagytok megvakítva,nem néztek
Se jobbra se balra.csak a tőzsde számokra,
Pénzetek elvetve,csodáloztok mi lett belőle ?
Kommunizmus csírája nőtt ki tőle !
A tömeg megunt benneteket,hatalamas erő
Fog elsöpörni titeket, mert nem értettétek
A leckét,....a mérce egyenlőségét !........
Ó, Jolanda!
Reszketve dobog szív, Jolanda.
Reszket, dobban, látlak még cica?
Enyém voltál, léptél,
Mégis, csak elmentél…
Reszketek érted, gyere vissza!

Reszket a szíved? Ó, mily csoda!
Nem leszel az én bajom soha.
Csókoltál, s én hittem,
Aztán csak eltűntem.
Most nyávogsz, mint egy éhes macska.
*
Ah, ha még a szívem rád talál…
Lélek nyugvásom, csak Te volnál...
Enyém voltál, mentél,
Mégis, csak elmentél!
Ugyan, ha megjönnél, Te volnál?

Léleknyugvás? Talán, de kinek?
Múltból él... álmot nem kergetnek.
Szíveddel hadakozz,
Másnál most udvarolsz.
Én meg más valakit keresek.
*
Minden ízemben csak reszketek,
Ízeimmel, csak rád figyelek!
Enyém voltál, mentél,
Mégis, csak megjönnél?
Kitudja mi lesz… én figyelek!

Ízeid? Tán’ másnak elhiszem,
Neked már nem kell semmi ízem.
Hiányzott, hogy féljél,
Most meg csak reméljél.
Figyelj, de már nincs mit viselnem.

Vecsés, 2023. május 1. – Siófok, 2025. június 24. - Kustra Ferenc József – írtuk: 2 szerzős rom. LIMERIKBEN, a páratlanokat én írtam. A párosok: szerző-, és poétatársam Gránicz Éva műve.
Emily Dickinson - F-670 (műfordítás)
Emily Dickinson - F-670 (műfordítás)

One Crucifixion is recorded – only –
How many be
Is not affirmed of Mathematics –
Or History –

One Calvary – exhibited to Stranger –
As many be
As persons – or Peninsulas –
Gethsemane –

Is but a Province – in the Being's Centre –
Judea –
For Journey – or Crusade's Achieving –
Too near –

Our Lord – indeed – made Compound Witness –
And yet —
There's newer — nearer Crucifixion
Than That —

F-670

Egy Megfeszítés hírlik – hány volt -
Kérdje Bárki,
Szám- s Történettan ez ügyben
Még nem állt ki -

Egy Kálváriát – mutogatnak -
Felel Bárki,
Ahány Félsziget-Szem – annyi -
Getsemáni -

Lét -Júdea szélről – beljebb visz -
Utad -
Kínlódsz - légy Keresztes vagy csak -
Utas-

Urunk – Tanú egyre – de bennünk -
Mégis –
Több új – s kínzóbb Megfeszítés
Érik -
Dönteni jól vagy rosszul
Filozofikus hétköznapi pszichológia…

(szakversszak)
Minden döntés, maga az idő, pillanat és eltelik az idő.
A magány is ravasz, mert a társtalálás épp’ megy, messze egy arasz.
Persze kinek, hogy megy az idő, sőt van olyan, hogy genyón lekezelő
És
Még az is játszik, hogy idő csupasz, de lehet, hogy szemétűl pimasz!

A döntés sora nehéz, lehet nem kedvező, baj, ha lefékező.
*

Nem segít,
ha döntés lefog.
Lassulunk.

Magány hajt,
társat űz vakon.
Messzeség.

Az idő,
rongy módon játszik.
Ránk se néz.

Vecsés, 2024. október 29. – Siófok, 2025. május 5. -Kustra Ferenc József- írtam: filozofikusan, pszichológiai szakversszakban. Szerző-, és poétatársam, Gránicz Éva: a HIQ-kat írta.
Belső frontvonal
Pohár fenekén izzik még a rom,
rideg csend ül a repedt falakon.
Nem kellenek ágyúk, se gránátzajok,
elég a sötét, hol egyedül vagyok.

Üres a szék, mégis súlya van a csendnek,
nem parancsolhatsz a hívatlan vendégnek.
Árnyak suhannak a szobám falán,
kikkel nem beszéltél évek óta talán.

Nézem a falat, s a mész megelevenedik,
múltam rajtam, mint diavetítés, pereg végig.
Zakatol a gép, s minden kocka egy seb,
egyik sem halványabb, egyik sem édesebb.

Kattog a sötét, s a falon a csata dúl,
a szobám sarka hirtelen lángra gyúl.
Nem menekülhetsz a belső mozi elől,
hol a néma vetítő lassan, halkan megöl.

De a lövészárok itt van a szobámban,
s golyózápor zúg minden sarkában.
Kifogy a szalag, s a fény is elvakul,
egy leégett gyertya a tenyerembe hull.

Nincs több kép, csak a füst meg a csend,
s a sötét sarokban végre elül a rend.

Wino-Amnis

Emiy
Emily...

Szegény kis Emily ha tudtad volna,
milyen népszerű leszel a magyar honba.
Verseidet szedik,tépik, boncolgatják
jobbra-balra mindenki gondolja
ő,ki a legjobbat fordította.

Visszatekintve életedre,ami rövid
volt,de tartalmas,verseiddel megringattad
a poeta birodalmat.Amik olyan
patinás angolsággal íródtak dicséretére
válhatna a legnevesebb túdornak.

Nem egyszer jártam a szülőhelyeden
amit akkor nem tudtam,de ha
tudtam volna,levett kalappal jártam volna.
Kár,hogy nem érted meg a nagy dicsőséget....
Azóta az egész világ bearanyozta az

Emily Dickinson nevet.
Emily Dickinson - F-669 (műfordítás)
Emily Dickinson - F-669 (műfordítás)

An ignorance a Sunset
Confer upon the Eye –
Of Territory – Color –
Circumference – Decay

Its Amber Revelation
Exhilarate – Debase –
Omnipotence’ inspection
Of Our inferior face –

And when the solemn features
Confirm – in Victory –
We start – as if detected
In Immortality –

f - 669

Szemet homályosító
Az ily’ Naplemente -
Borostyánnak – Mondottnak -
Színe – Területe -

Kerülete Bomlik, hogy
Vidítson – Álcázzon -
Míg a Mindenhatóság
Szemléz lenn, Arcunkon -

S ha bennünk Biztos Győztest
Köszönt – arcvonása -
Indulnánk – pőrén is a -
Halhatatlanságba -
Még ráncos a tavasz
1. blokk
(3 soros-zárttükrös, anaforás, ötszörös belsőrímes)
Még ráncos a tavasz bőre, de majd telítődik, akár nyakra-főre,
Még ráncos a tavasz bőre, de ő már közeledő jó idők őre….
Még ráncos a tavasz bőre, de majd telítődik, akár nyakra-főre.

(3 soros-zárttükrös, anaforás, ötszörös belsőrímes, önrímes)
Hó itt már nemigen lesz… együtt várjuk, hogy jó idő lesz,
Hó itt már nemigen lesz… várjuk, hogy nagykabát se nem lesz,
Hó itt már nemigen lesz… együtt várjuk, hogy jó idő lesz.

(3 soros-zárttükrös, anaforás, négyszeres belsőrímes)
Kikelet már tán’ közelg, szellője már a kertben matat,
Kikelet már tán’ közelg, az intakt szél lapulva kutat…
Kikelet már tán’ közelg, szellője már a kertben matat.

(3 soros-zárttükrös, anaforás, ötszörös belsőrímes)
Kis eső is máris esik, de a csatakos tavasz még latolgat,
Kis eső is máris esik, napocska besegít, új fényt adogat…
Kis eső is máris esik, de a csatakos tavasz még latolgat.

(HIQ trió)
Két hét már
És itt a húsvét.
Reménység!

Ne legyen
Eső, nem kell ő!
Reménység!

Addigra
Lesz erős tavasz!
Reménység!

***

2. blokk
(3 soros–zárttükrös, anaforás, ötszörös belsőrímes)
Rügy fakad már ágon árván, halk nesz járja, lágyan, láthatatlan,
Rügy fakad már ágon árván, zöld remény ül, nő benne hangtalan…
Rügy fakad már ágon árván, halk nesz járja, lágyan, láthatatlan.

(3 soros–zárttükrös, anaforás, négyszeres belsőrímes)
Nap sugara simogat már, sárga fénye szerteszéjjel árad,
Nap sugara simogat már, álmos földön élet ébred, támad…
Nap sugara simogat már, sárga fénye szerteszéjjel árad.

(3 soros–zárttükrös, anaforás, háromszoros belsőrímes)
Madarak is visszatérnek, csőrük csengő, csivitelve szólnak,
Madarak is visszatérnek, friss dalukkal új napokra hívnak…
Madarak is visszatérnek, csőrük csengő, csivitelve szólnak.

(HIQ trió)
Most már jő
Langy szél, nap is nő.
Reménység!

Kert ébred,
Rügy fakad, zöld lett.
Reménység!

Szív derül,
Tavasz ránk borul.
Reménység!


Vecsés, 2026. március 23. – Siófok, 2026. március 23. -Kustra Ferenc József & Gránicz Éva- írtuk: a tavasz jövetelére. 1 blokkot én írtam, a 2 blokkot szerző-, és poétatársam.
Tavaszi álom
https://www.youtube.com/watch?v=tL4yNXMLnXY


Tavaszi álom...

Illatos,tavaszi éjszakán leányzó
álmodik az ágyán,képzelete
vándorol a szerelem
határán.
.
Lát valakit, egy deli legényt,ki hívja
őt,szépen beszélt,-gyere édes
egy csókra kettőnk
boldogságára-

Aztán a csókbol kettő lett
vagy talán több, nem számolta meg.
Ölelt a legény a szerelem
éjjelén.

A leányzó nagyon
belemelegedett még ilyen szép estét
nem ért meg, a hold figyelte
jelenetet.

Hirtelen felébredt-,hová
lett a legény ?- Eltünt az éj csillagok
rejtekén szép álmom
kezdetén.
A megértés
ttps://www.youtube.com/watch?v=Ey4n8vqlX_o

A megértés

A kandalló előtt ültünk ketten,
parazsa gyéren világított
néma csendben.

Mindkettőnk gondolata a
múltat kereste,ami elénk
tárúlt ma este.

Felidéztük régi szerelmi
életünket,mikor a boldogság
megérintett minket.

Ami soha nem hagyott el minket,
mert ápoltuk mint a kertész
a rózsakertet.

S talán ma édesebb mint valaha,
mert a megértés az,ami
szivünket összetartja.

Kandalló tüze kialvóba,csak a
parázs világít a sötét
honban
Az Oroszlán csillagjegy
Szükséges.Látjátok ti, megbocsátóaknak kell lennünk.
Csak így leszünk boldogok és álmodozók.
Mi akik páratlan kisugárzást bírtokolunk,
Mert a tűz elemhez tartozunk,
Fenségesek,karizmatikusak és céltudatosak vagyunk,
Ha az életben néha nehéz pillanatok is adódnak,
Rendkívül ügyessé válunk
Szeretjük az új dolgokat és erős vágy sarkall arra,
Hogy vezetők legyünk, az-az központi mag.

Leo, a zodiákus ötödik tüzes jegye, az év közepén jár.
Tegyük hozzá.Mint ikerlelkek… vad a természetünk,
Temperamentumunk, valamint magabiztosak vagyunk.
Imádjuk a szerelmet, érzelmeket és ezek megélését
Bizonytalan esküben… édes ízt, a gyermeket
És, ha arra kényszerítenek, hogy messze kerüljük a nőket és a férfiakat,
Akkor lesz feledése múltunknak!

Régi szerelem visszatérésére
Legyünk olyanok, mint két gyermek... két kislány,
Egyáltalán nem szerelmesek, de mindentől ámulnak,
Akik sápadtan mennek az elvarázsolt mennybolt alatt
És nem is akarják tudni, hogy nekik megbocsáttattak.
Az oroszlán nem tűri a középszerűséget
Aki ővele kezd, az legyen elbűvölő, kivételes
És kissé titokzatos,mert oroszlán állati ösztöne ezt követeli.
Az oroszlánnal, soha nem fogsz unatkozni,
Mert gyakran törekednek maradandót alkotni.

Emily Dickinson - F-669 (műfordítás)
Emily Dickinson - F-669 (műfordítás)

An ignorance a Sunset
Confer upon the Eye –
Of Territory – Color –
Circumference – Decay

Its Amber Revelation
Exhilarate – Debase –
Omnipotence’ inspection
Of Our inferior face –

And when the solemn features
Confirm – in Victory –
We start – as if detected
In Immortality –

F-669

Szemet homályosító
Az ily’ Naplemente -
Borostyánnak – Mondottnak -
Színe – Területe -

Kerülete Bomlik, hogy
Vidítson – Álcázzon -
Míg a Mindenhatóság
Szemléz lenn, Arcunkon -

S ha bennünk Biztos Győztest
Köszönt – arcvonása -
Indulnánk – pőrén is a -
Halhatatlanságba -
Emberiség…
Az emberiség nem mutat jóra változást… él a háborús világhelyzet, de, nem mert rosszabbodik.

(Első rész: 2016. 03.14.)
Huh! Micsoda emberhalmazban élünk,
Vannak itt mindenféle népek vélünk…
Itt semmi sem függ attól, mi mit kérünk.

A földön elterjedtek a népek,
Akik se nem jók, kik se nem szépek…

Ugribugri majm',
Berakja a lábait.
Ő, az ész osztó.

Diktátor hajlam,
Sokaknak a sajátja.
Sárba tiporni.

Nemcsak hatalom
Kell neki. Észt terjeszti…
Azonos népek?

A gondatlanság
Uralkodó eszme lett.
Óh, tudatlanság…

Tarol a szeretethiány mindenfelé,
Csak az önzés, amiben örömét lelé…
Erővel elintézés mód… ezt terjeszté'…

Megoldás nem látszik, tán’ csak bujkál,
Emberi faj csak egymásba vájkál…
De, ha majd ember a Marson mászkál…

Úgy tűnik, hogy éppen veszélyes vulkán van kitörőbe,
Párhuzamosan egy cunami hullámzik kikötőbe…
Eljő idő, hogy emberiség elmegy a feledőbe…
***

(Második rész: 2024. 08. 15.)
Ó, emberiség
Látom, nem lesztek jobbak!
Krokodil… jobbak…

Mit írtam
Idő helytálló!
Valóság!

Emberek!
Javíthatatlan!
Milyen lesz?

Fanyalgók!
Mily’ viselkedés?
Mi vón’ jobb?

Diktátori hajlam megerősödött,
Uralkodó eszmeként csak előzött.

Ezeknek a butaság is kell, mert ezzel érnek célt el…
Kettős beszéd? Rosszindulat alapja, mind ennek foglya.
Szeretet nincs, ennek hiánya… beleestek ebbe a hibába.
Tudatlanság csak fokozódik, emberiség ezen hánykolódik.

Közben már folyik az Ukrán háború, szétterjedt a gyilkos ború…
Vannak államok, kik ezen nyerészkednek, meghajoltak végzetnek.
Önzés és pénz gyűjtés, smucigság erővel, ne legyen harc mennykővel.

Ukrajnát meghülyítettek, az emberek „életét” így megszüntették.
Férfiember nem mehet utcára, „elfogják”, viszik, front egy ugrásra!

A megoldás a vak ló?
Mi hiányzik, mi egy látó ló!
Ima békéért!

Emberek! Túl kell éni!
Békességet kell teremteni!
Ima békéért!


Gazdag otthon gazdagodj!
Embertömegeken uralkodsz…
Ima békéért!

Vecsés, 2024. augusztus 15. -Kustra Ferenc József- íródott: alloiostrofikus versformában 2 részben, de látni, hogy a helyzet nemcsak ugyanaz maradt… atomháborúsra-súlyosabbra megváltozott!
Bársony...
Bőröd mint a francia bársony puha, selymes,
Érintése oly' varázslatos, oly' fenséges.
Rejtett, mélyen izzó láng a tekintetedben,
Mely újra boldog, tiszta vágyat gyújt szívemben.

Lágyan ringat át az éjen szavad dallama,
Mint tükröm vizében a holdfény csillanása.
Közeled álomként fonódik rám a csöndben,
És minden perc újra születik meg kettőnkben.

Ha lépteid zenéje hozzám visszatérnek,
Lelkem mélyén titkos kertjeim felélednek.
S míg bennünk hajnal fénye lassan életre kel,
Szívünkben csillagokból szőtt vágy énekel.

Siófok, 2025. november 22. -Gránicz Éva-
A múlt a tudatunk
Hétköznapi pszichológia…

(3 soros-zárttükrös)
A múltunk állandóan jelen van velünk a jelenünkben,
Így aztán állandó beavatkozó bármely helyzetünkben…
A múltunk állandóan jelen van velünk a jelenünkben.
*
(leoninus)
Lehet, hogy mindent lehetne látni, de foncsora vakult, így sok emlék fakult.
A múlt jól ránk olvassa a múltat, s ha olyat teszünk, lehet, hogy haragot tart…
Finoman szólva, múlt már nem olyan szalonképes és bíz’ mint tükör sem fényes.
*
(senrjon trió)
A múlt a jobb emléket,
Szinte mindet csak ellopkodta…
És ő reklamál!

Azt is tudjuk annyian…
A foncsorhibás tükör hazug.
És ő reklamál!

Fénye már nagyon kopott,
Tükre görbe… meg árnyékot ad!
És ő reklamál!
*
(anaforás, 3 soros-zárttükrös, négyszeres belsőrímes és önrímes.)
És ez nem politika, ez az emberi valóság… mind és ma.
Ez nem az a politika, de ember valósága… mind és ma…
És ez nem politika, ez az emberi valóság… mind és ma.

Vecsés, 2017. november 25. –Kustra Ferenc József- íródott: alloiostofikus versformában.
A háború, nem gyermek-névnapi baba zsúr
A jelen, élő háború a gazdagok tovább gazdagodási terepasztala s a halottak?

(3 soros zárttükrös csokor, anaforás, belső rímesben és önrímesben)
Bizony, kint a fronton nem a szomszéd kutya ugat, de az ágyú folyton ugat,
Bizony, kint a fronton a géppisztoly nem is zümmög! Sorozat kattogva ugat…
Bizony, kint a fronton nem a szomszéd kutya ugat, de az ágyú folyton ugat!

Hallom a közelgő zizegést, tudni való, hogy a soros drón errefelé jár,
Hallom a közelgő zizegést, „hasra paraszt”! Gazdagok játéka is ez itt már…
Hallom a közelgő zizegést, tudni való, hogy a soros drón errefelé jár.

Lövész gödörbe zizzenő postás, zizzenve hozza a fél ideji ebédet,
Lövész gödörbe nem ér el, az ellenfelét elkapja… kilöttyenti levest!
Lövész gödörbe zizzenő postás, zizzenve hozza a fél ideji ebédet.

A táncoslábú parancsok, ha ezt meg is tudja, nem küld másikat, minek… smucig,
A táncoslábú parancsok, szinte csak a saját életéért aggódik… táncig…
A táncoslábú parancsok, ha ezt meg is tudja, nem küld másikat, minek… smucig.

Katona, ha egész nap nem kap enni, esti harcot, hogy lehet tőle elvárni,
Katona, ha egész nap éhezik és egy gödörben gubbaszt… mit lehet elvárni…
Katona, ha egész nap nem kap enni, esti harcot, hogy lehet tőle elvárni.

Túl mostoha körülmények okán katonák jó része egyszerűen megzakkan,
Túl…ilyen agyi és más torz lelkiállapotban, csoda, ha a szökésbe zakkan…
Túl mostoha körülmények okán katonák jó része egyszerűen megzakkan.

A hithű hazai katonák, nagyon is olyan fajták, hogy a másfajtát… bántják,
A hazai katonák, a frontjukon meghalni nem akarókat… „agyon bántják” …
A hithű hazai katonák, nagyon is olyan fajták, hogy a másfajtát… bántják.

Aki túlél, nyomorékon hazamehet, illeszkedni… gyermekével szaladni,
Aki túlél, mivel fog foglalkozni, hol fog munkát találni, miből megélni…
Aki túlél, nyomorékon hazamehet, illeszkedni… gyermekével szaladni.

Aki túlélte gránátokat, a bombákat, gránátokat, az „okos” drónokat,
Aki túlélte az ellenségeket, a lövéseket, a bűnhalmozásokat…
Aki túlélte gránátokat, a bombákat, gránátokat, az „okos” drónokat.

(senrjon trió)
Már több millió halott
Van temetve a temetőkben.
Fúj, te háború.

Ez is olyan, mint többi!
De fekete kosok bűnösök!
Fú, te háború.

Rothadt háború nem is
Emberi tulajdonság, ez gáz…
Fúj, te háború.

Vecsés, 2026. március 4. – Kustra Ferenc József- írtam. a szomszéd háború megítéléséről.
Oldal: 2 / 2782 < 1 2 3 4 5 > >>
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Mai névnapos
Ma 2026. április 21. kedd,
Konrád napja van.
Holnap Csilla, Noémi napja lesz.
Ajánló
Poema.hu versek
Versek.eu
Szerelmes versek
Netorian idézetek
Idézetek.eu
Szerelmes idézetek
Szerelmes SMS-ek
Bölcs gondolatok
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

KiberFeri
20/04/2026 16:37
Mindenkit üdvözlök!
KiberFeri
19/04/2026 15:05
Mindenkit üdvözlök!
KiberFeri
18/04/2026 08:48
Üdvözlök mindenkit!
KiberFeri
17/04/2026 15:16
Üdvözlök mindenkit!
KiberFeri
15/04/2026 15:38
Üdvözlök mindenkit!
KiberFeri
14/04/2026 17:50
Üdvözlök mindenkit!
KiberFeri
13/04/2026 10:37
Üdvözlök mindenkit!
Wino
11/04/2026 20:33
Szép estét mindenkinek!
KiberFeri
11/04/2026 15:28
Üdvözlök mindenkit!
Tolnai Imre Krisztian
11/04/2026 09:57
Sziasztok! smiley Üdv!
KiberFeri
10/04/2026 17:16
Üdvözlök mindenkit!
vali75
10/04/2026 16:06
Szép napot kívánok! Boldog névnapot kívánok Zsolt!
KiberFeri
08/04/2026 19:38
Üdvözlök mindenkit!
vali75
08/04/2026 11:30
Szép napot kívánok!
vali75
07/04/2026 16:43
Szép napot kívánok !
Napkorong.hu alapítva: 2007
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes