|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
Fehér papír fekszik előttem, kezemben a tollal eljátszok,
Nézem közben, hogy az én gyertyám lassan leég… csak elmélázok.
Gondolatom olyan sok van, mind előjönne… bennük vájkálok.
|
|
 Sz
Repedt falak, tört ablakok,
sok ürülék, kosz és romok.
Örökségem kényelmetlen,
illetéket kell fizetnem.
|
|
 Sz
Mondd csak szépen mihez értesz,
hisz' bukdácsoltál végig,
azt hiszed, hogy neked fény lesz?
térdig jársz majd térdig
|
|
 Sz
Itt lakom a kerületben negyven éve,
Utcák, terek nevét tudom én betéve.
Van itt minden: színház, mozi, piac, könyvtár,
Villamos, busz és a troli sűrűbben jár.
|
|
 V
Bolondajkú, folyékony, édes, kellemes Hold...
az éjben milyen nagyétkű a réten, a földeken,
mint valami méhek, olyanok a csillagok.
Mézükből undorító a fénye az élő égnek, |
|
 Sz
Tisztán, sárga fénnyel, ragyogott a Nap.
kristályos fénysugár, gyönyörűség támadt.
Melegét a fénynek, szeretet járta át.
csillogást a létnek, s a hitnek aranyát.
|
|
 Sz
Két búzaszál összehajlott
szőke tábla közepén,
ez ideig megszokták, hogy
rájuk együtt ragyog fény.
|
|
 Sz
Vágott virágok
vérvörös vázában
virítanak
|
|
 Sz
Ősz
Leple
Fényt takar.
|
|
 Sz
Ha jő Augusztus utolsó éjszakája,
a tücskök ciripelését újra várja.
S amint a hold aludni készül,
sok csillag fényétől nem sötétül
|
|
 Gy.
Az ember olykor elmereng,
és gondolatban fent kereng,
hol nincs határ, és nincs bilincs,
hol törvény sincs, s tán semmi sincs |
|
 Gy.
Ha átnézel rajta, látod a világot,
a ragyogó Napot, kint nyíló virágot,
szellő által borzolt, lengedező ágat,
földbe gyökerezett, állva maradt fákat. |
|
 Gy.
Megérint a szenvedés,
a sebem csupa parázs,
nemtörődöm a fájdalmammal,
mi a sebemből újra és újra virágzik, |
|
 Gy.
A Hold-kávéház teraszán,
Csak egy fiú, meg egy lány.
Mozdulatuk kicsit fura.
Oly szerelmes, olyan suta! |
|
 Sz
Hajnal sápadt fénye dereng,
s én nem alszom még,
a köd fátyolos füstként terjed,
szürkés ezüst-kék.
|
|
 Sz
Földünk összes mérge sem elég
őt jól kihajtani;
csak Krisztussal lehet végleg
szívet tisztítani.
|
|
 Sz
Sok kis apró, törékeny fecske gyülekezik,
ismerős fészkétől bánatos dallal búcsúzik.
Könnyét hullatja, ám lassan felszáll, elvonul
messze- messze délre, szívem féltőn összeszorul.
|
|
 Sz
Felhők metszésénél, kereszt formát láttam.
ragyogó időben, zöld és meleg tájban.
Mintha Isten akart volna, ezzel nekünk jelezni,
mindnyájunknak, akik Őt, akarjuk szeretni.
|
|
 Sz
Már
Nem vagy.
Vissza tért
Szabadságom,
|
|
 Sz
Mielőtt megszülettem,
korább létezésemben
anyagtalan idea voltam,
|
|
 Sz
apró
talpai
nyomán éled
alvó természet.
|
|
 Gy.
Kemény az éjjeli madár maszkja,
s az átélt akkordok
elvesznek a dombok övezte völgyben,
szerelmem arca mélyen ráhajlik a kék vizére. |
|
 Gy.
Tanulj drága, tanulj mindent,
meglásd szép lesz ez az élet
okos gyermeknél tudd, nincs szebb
drága szüleidnek fénylesz! |
|
 Sz
Két viharvert lélek,
a nagy ködben eltévedtek.
Majdnem elvesztek míg végre
egymásra leltek
|
|
 Sz
Mondd még, s én hazug szavaidon át,
Iszom bársonyos keserű fiolát,
Mérged az én mérgem már,
Bár tudom, ez mind ostobaság.
|
|
|
|
Ma 2025. augusztus 07. csütörtök,
Ibolya napja van.
Holnap László napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
.... és sikeres holnapot:munkában,sorsba
