|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Hófödte fehér tájakon
fekete varjak rajzokon.
Lombvesztett faágakon,
fehérségben mint gyászözön,
|
|
 Sz
Küzd mindenütt a sok zenész:
e hang, legyőz minden zenét,
csengése fém-ezüst;
|
|
 Sz
öntenek vidáman nyakon,
éppoly lehetetlen kivárni
e zűrzavar messzi végét...
|
|
 Sz
Karácsonykor szeretik egymást az emberek?
Akkor a hétköznapokról megfeledkeznek?
Mindenki mutatja a jobbik oldalát,
Mutatja a szeretetét… kibontanád?
|
|
 Sz
Angyali angyalok szárnya,
szökken az ünnepi égre,
csillagok csillagos fátyla,
éjjelek fénymenedéke.
|
|
 Sz
Összetört élet, gyötrő álmok,
meddig lesz mérce a béka-átok,
ébredj ember, dobd az űrbe a béka-világot.
|
|
 M
Onnan aztán már,könnyen hazaértünk
Mindketten holtfáradtan könnyeztünk
Az erkélyre tettük csodás kis fánkat
Szép volt ez a nap,mi lettünk a bátrak |
|
 M
Hogyha hited jó erőben,
Tornyos várad ablakából
Letekinthetsz vakmerően,
Nincs, ki ostromolni bátor. |
|
 M
Már
Is itt
Karácsony,
Díszbe borul
Sok meleg otthon. |
|
 M
Sejlik a Nap az égen, messze még a tél,
a fiú mackójával játszik a kert közepén.
Csupa szív, csupa lélek, felhőtlen a kacaj,
csodák úsznak kék íriszén. |
|
 Sz
Vörös színnel virít,
szirmaival kirítt
a búzatáblából.
|
|
 Sz
Angyal, te vagy maga, a karácsonyi csoda,
hogy hófehér lepledet, a világra borítva,
Betakarod vele, kit lelkének fénye,
be volt zárva előtted, a halál börtönébe!
|
|
Sz
Csillan a fehér
hó- takaró,
jólesne már egy
jóakaró.
|
|
 Sz
Szárnyalj, míg a Nap majd
nyári napot nem vet,
örvendezz a téli,
zúzós reggeleknek.
|
|
 Sz
December van. A hó pihéz,
bennem egy boldog dalt idéz;
valami, vérben áradó,
lágyan, szelíden ringató
|
|
 Sz
A fájdalomnak fátyla van,
rajtaül a bánat,
soha nem édes a kín,
keserű alázat.
|
|
 Sz
Megnőtt a kedves Gyermek
Nekünk csak örömet szerzett
Mintha tegnap érkezett volna
Pedig három éve hozta a gólya
|
|
 M
voltunk egymásnak
mi ketten,
egy ideig,
de az idő telik. |
|
 M
Így Karácsony révén,
szeretet ünnepén
senki ne éhezzen,
békességben éljen. |
|
 M
Csábos teremtés, izgat, bájol,
S mert minden hájjal meg van kenve,
Az édes bűnök lábosából
Nassolni sűrűn támad kedve. |
|
 V
Kemény harc és közdelem között, reményt szőtt a Napsugár,
Viharfelhők gyülekeztek, elsötétült a látóhatár.
Kedvességed beragyogta, arcvonalad kontúrját,
Megnyugtató hangszíned citerázta tegnapoknak sóhaját. |
|
 Sz
Elszálltak éveim egyik a másik után,
Érezni a különbséget minden év után.
Valamikor régen,alig tudtam kivárni egy
Év elteltét,azt gondoltam nem látom a végét.
|
|
 M
Valamikor
mindenki vár valakit,
akar tőle valamit.
Valami fontosat, |
|
 Sz
Vidám kacagások, csillogó szép szemek
emléke visszatér, s a gödrös kis kezek,
ahogy markolták erősen a vaskos kötelet,
fényes égbe repült a hinta veletek. |
|
 Sz
Dermedt a föld, nyomott, komor,
lantot penget, dorbézol a jeges szél,
dér teríti le palástját,
metsző fogait csikorgatja a tél.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 24. csütörtök,
Gellért napja van.
Holnap Eufrozina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
