|
Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
V
Nap, mint nap csodákban élünk,
de nem látjuk, mivel félünk.
s bár az Isten bennünk él,
lelkünk nem lát, nem remél. |
|
V
Mikor tetőtől talpig lánggal izzunk,
amikor időnként földön jár az ég,
ki az, ki akkor sem sugárzik fénnyel,
holott életének gyertyája még ég? |
|
V
Sugárzó fény csoda, lelkem tiszta lángja,
szeretetem szépség, hatalmas nagy vára.
Múló, időtlen lét, kietlen zátonyán,
rám talál a béke, tisztaságon át. |
|
V
Születéskor az ember ajándékot kap,
Az élet és a halál közé ráadást,
Senyvedős, rövid-hosszú életet, mire pap
Azt mondja, ez nem az igazi, éld oldalvást. |
|
V
Nyugodt ez a kora esti pillanat,
most épp lehunyom megfáradt szemem.
Fülembe halk muzsika lopakodik,
majd zenében úszik egész terem. |
|
V
Hiányzik a Holdas éjjel Veled,
hiányoznak tiszta hajnalok,
amikor csak úgy, néztük az eget
némán, csendben most is hallgatok... |
|
Gy.
Hajtsd le a fejed,
csukd be a szemed,
így szeress vakon,
alázatosan. |
|
Gy.
Az ősz sétányán egyedül mentem,
talán az utolsó pihenőm keresve,
parázs-vörös szőnyeget leltem,
fémes zizegés - selyemléptek szeptembere -. |
|
Gy.
Köszönteni szeretnénk téged
(Bocs a nagy késedelemért –
A fiúkkal a nehézségek…):
Száz évig élj a kedvükért! |
|
Gy.
Új volt nekem a szerelem,
Amiben fejjel lefelé estem.
Ő mosolygott,látta a naiv,
Fiatal kezdetlegességem. |
|
Sz
Repült, s repült, -
a jól ismert kis brig,-
széltől megdűlt,
|
|
Sz
Átjár minden része, reszket tőle faág,
átmossa jóságunk, féltett színaranyát.
Tisztítja az embert, minden sáros szennytől,
megújít ma mindent, mi megrohadt ezektől.
|
|
Sz
Már én is igen unom, hogy a számon.
Csak panasz szava tódul elő vádlón,
De egyedül vívom dicstelen harcom,
Közben szép lassan elvesztem az arcom.
|
|
Sz
Amikor megázom,
nedves leszek, s fázom,
az egész bundámat
kicentrifugázom.
|
|
Sz
Mennyi ellenméreg kellene
Lelkünkből az ördögöt kiűzni;
Szívet bűntől maradéktalan
Megtisztítva győzelmit kitűzni?
|
|
Sz
A szörnyeteg képzelt alak,
emberek között is akad.
Közös jellemző vonásuk
külső vagy belső rútságuk.
|
|
Sz
Az üveg összetört a keretben,
egy bizonytalan, reszkető ének
ingadozik a gondolat a pusmogások között...
a múlt és a jövő.
|
|
V
Bocsáss meg nékem, hogyha tudsz még!
Elébed újra sírva futnék,
karodva bújnék - hogyha jönnél,
s akár egy Isten, úgy köszönnél, |
|
V
Pedig ha tudná,hogy mi járatban vagyok,
agyon csapna az átkozott.
Kákszemű gyönyörű lánya aki a
szivemet régóta fájlalja, |
|
Sz
Mikor szív szeret
Lélek szárnyal.
Nem álom,
Csoda
|
|
H
Lehettem volna boldog, lám,
s külön azért is, mit sovány
rangként e föld rám mért;
|
|
Sz
Eső mossa az út porát,
dörög az ég is, a villám
félelemszagú, jég veri
ablakom, tetőm, diófám...
|
|
Sz
Záporozott halkan, a mennyei eső,
minden cseppje kincs, mely életet teremtő!
Száll a könnyű széllel, a parányi vízcsepp,
hangjai a létnek, zúgó esővé lett.
|
|
Sz
Sötét felhők gyülekeznek,
itt hagy a Nyár bennünket?
Nem is kell a kánikula,
agyvérzésnek sok az áldozata.
|
|
Sz
Gyűrött lepedőn
testek egybefonódnak.
Lebegő lelkek.
|
|
|
|
Ma 2025. augusztus 07. csütörtök, Ibolya napja van. Holnap László napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|