|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
Hatalmas a jókedv,
száll a dal, önfeledt kacaj.
Hirtelen csattanás,
fullasztó a füst, nagy a baj!
|
|
 Sz
Emlékeznék csak rájuk vissza bár!
Az első perc, az óra, nap veled…
Derült idő, netán borult, lehet,
De meg nem mondom, tél volt, avagy nyár.
|
|
 Sz
Nem látod már,
Hogy,mi vár rád,
Halott szemek a sötétben,
Elveszve egy örvényben.
|
|
 Sz
Ki lesi gyermek-álmodat?
Minden arc-rezzenést,
„Tetted, vagy nem tetted? így szól,
a lelked nörszeként.
|
|
 Sz
Dermedt félelemben bujdokol az ember,
Gondolat-mélységből felbukkanni sem mer!
Amikor a halál, itt jár a közelben,
Kételkedni kezd el, nem hisz a reményben!
|
|
 Sz
Az olaszországi buszbaleset
áldozataira emlékezve
Tizenhat vidám élet
idő előtt ért véget,
|
|
 Sz
Életemből sok minden kimaradt, ez biztos,
mégsem érzem azt, hogy szegényebb maradok.
Nem álltam soha a piramisok árnyékában,
nem ültem úgyszintén vasmadarak gyomrában...
|
|
 Sz
Sodor az ár, és fuldoklom,
létem folyója parttalan,
nincsen egy kéz, mi megfogjon,
tombol, ijesztő arca van.
|
|
 Sz
Ez a versem, nem vidám,
hideg lakás ablakán,
virít a vastag jégvirág.
|
|
 Sz
Egyre hidegebb lett, jégszemek, hópihék
hulltak, ködös, komor, szürke lett a vidék.
Gyászos hangon kiáltott egy holló: "Kár! Kár!"
Kietlen pusztaságban már minden sivár.-
|
|
 H
A síromnál zokognod kár,
Nem vagyok ott – alvás se vár.
Vagyok ezer szél, hírhozó,
Gyémánt, a hóban csillogó, |
|
 H
Korán letört lombok jajt susognak,
gyenge hajtásuk a fiatal kornak.
Kik incselkednek a kéjek kezdetével,
kiváncsiságuk beteltével. |
|
 Sz
Júliusi Nap fénye elvakít,
halvány Hold fénye
szelíden békít.
|
|
 V
Hogyha a léted megszakadna,
lesz majd ki szívből elsiratja;
övé volt mindig legszebb versed,
áldott, hogy így szeretni merted. |
|
 Sz
Az ösvény, a szedres,
az erdő, az irtás,
nyugalmas volt s nem zaklatták
utunkat banditák.
|
|
 Sz
Fagyott bokrokban,
Állat nem tud sátrazni.
Sötét rejtető.
|
|
 H
Izgatottan szálltam fel a komphajóra
Hatalmas volt, mint egy úszó város
Körülnéztem és betértem mindenhova
Minden szép volt, érdekes és csábos. |
|
 H
A Hold vonza a tengereket,
legfőképpen a vágyódó szerelmeseket.
Mikor a Hold megjelenik az égbolton,
szivek gyúlnak a horizonton
|
|
 H
Újra péntek van s lassan kilenc óra lesz
Itt ülök egyedül s behallatszik egy kis nesz
Nem értem de most picikét fáj a szívem
Belefájdul néha a világba az én lelkem |
|
 H
Hajad színe érett kalász,
szemed írisze kéklő búzavirág,
selyem füvek virító pipacsa
égő-vörös szád, |
|
 H
Feszültek idegszálaim
társaságom virtuális
világom itt élem |
|
 H
Amíg a balsorsban letisztult viták
helyett csak az eszmék máglyái égnek,
hiába vétlen itt a tétlen, mégsem
kímélik a belőle nőtt paraziták... |
|
 MM
A madarak leülnének, már pihenni, nem szárnyalók,
De ülhetetlenek a jéggel összefagyott huzalok…
Most mi lesz a madarakkal? Ó, aranyos kis vacogók… |
|
 MM
Híú voltam valamikor ,
nézegettem magamat a tükörbe,
ilyen karakán ,szép fiú nincs
az egész környezetbe.
|
|
 Sz
A tél erős férfikorba lépett,
még közel sem aggastyán,
ámulva nézzük a megfagyott vízesést,
a ránk bízott gyereksereg, bizony,
|
|
|
|
Ma 2025. június 22. vasárnap,
Paulina napja van.
Holnap Zoltán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
