|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Más ez a szem, mit mutat a tükör,
bár így rég nem vizsgálgattam...
de most itt annyi fájdalom, lemondás...
ezt én biztosan nem akartam...
|
|
 M
Ejnye-bejnye, teremtette,
Ember, nedveket szerette.
Fenekedve erjesztette. |
|
 M
orvos szerint
amit tapint,
csak egy sérv. |
|
 V
Irigylem ébresztőjét,
a hajnalfényt, s a dél
jöttét jelző harangokat,-
A dél, mit én adnék, |
|
 M
Ne mondd, hogy nem lehet veled
Egy szép szerelmet újraélni,
Ne mondd, feledni el lehet,
Hogy kár is várni és remélni. |
|
 M
Ó, édesem! Hiszen te reszketsz!
Várj csak egy röpke pillanatot!
Bebugyolállak virágokkal,
köréd fonok vidám dallamot. |
|
 V
Ó merre vagytok jó haverok, fias szívű bajtársak?
Hátat mért fordítottatok, s miért vontok ma is vállat?
Azt mondtátok egyszer régen, nincs mi közénk állhat,
Hát szorítsatok egy kis helyet, egy régi jó barátnak. |
|
 V
Várod a tavaszt-jön új remény, kikelet.
Sárba tiporják megkopott hitedet.
Szemed a semmibe szomorúan néz;
hol van a Kánaán, a tejjel folyó méz? |
|
 Sz
Itt, a kertben, az öreg háznál
minden évben, mindig láttok,
találkozom veletek, csodálattal
hálálkodom nektek, tulipánok...
|
|
 Sz
Bolond ez az Április,
már megmondták öregeink is!
Nagyon igazuk volt,
idén, megéltük, mi is!
|
|
 Sz
Az élet szép, mondják:
fiatalok, optimisták.
Mi szép benne, ők ezt tudják.
|
|
 M
Már majdnem kifeszül a pillanat,
Már majdnem kint lakom a híd alatt.
Már majdnem… véglegesen öregszem,
Már majdnem elfogyott az életem... |
|
 M
Hiába könyörgött, szó nem hatott,
Kőszivű rendőrfőnök röhögött egy nagyot.
Szegény nő sírt,könnyei mint
zápor hullottak..t. |
|
 M
Valódi élmény járni Nap nyomán,
Majd sütkérezni benne azután.
A fényével, mit minden útra hint,
Amerre jársz, gyújt újakat megint. |
|
 M
Ülök a hintában, mint rég,
hallgatom a réten a mesét.
Messze szállnak szirompihék,
a reményt fújják szerte- szét. |
|
 M
Nyílik majd a sárga, rózsaszínű, piros,
Csak szagolni szabad, ám letépni tilos!
Mert ha leszakítod, rövid lesz élete,
De ha tövén hagyod, gyönyörködhetsz benne. |
|
 M
Nem láttalak
vagy száz éve tán,
szemed csillog,
arcod ragyog, |
|
 Sz
Kérdezem:
Érvényes-e még a Szózat?
„Hazádnak rendületlenül
légy híve, óh, magyar!”
|
|
 Sz
Elfáradt a Tavasz,
visszabújt az ágyba,
fehér paplan alá,
befeküdt az árva.
|
|
 Sz
A lét úgy szép, ha látom őt;
vendégség s alkonypír
ha engem vár, ne várjon;
ki ily magányt kibír,
|
|
 Gy.
Hajam féltőn, habkönnyű
szellő fésülgeti.
Nyújtózik rét, az erdő,
zord telet feledi.
|
|
 V
Csend lett, csak az ég haragos,
kínom dühös, lobog és forr,
kérdéseim szaporodnak,
fals válaszok mélyen kongnak. |
|
 H
Rólad mesélt a szél, ma is.
Vállamra szállt, és rám köszönt.
Kibontva lelkem szirmait,
tavaszt hozott, és vízözönt. |
|
 Sz
Az élet szívja a vérem… tán’ míg elvérzek?
Örökké, vagy csak úgy, soká tart, hogy vétkezek?
A vérem az még biz' nekem kellene,
Törölni a vétkeimet… lehetne…
|
|
 Sz
E szép árbándra foltot ők
nem tétetnek velem,
de úgy intézik, minden éj
után hajnal legyen.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 25. péntek,
Eufrozina napja van.
Holnap Jusztina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
