|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Ezeregy mese,
Kicsorbította éltem…
Ily’ mese jutott… |
|
 M
Ujjacskáján számol,
hogy ennyi meg ennyi,
ám az idő nem akar
gyorsabban telni. |
|
 M
Lappok földjén, messze, távol,
hat öles rén szánját húzza,
Mikulás ül, vezérszánon,
fagyos észak havát fújja. |
|
 M
Eszébe jut az az ember a padon,
ő hol tölti az éjszakáit vajon?
Bor mámorban elfeledi nyomorát,
ma még talán megússza a fagyhalált. |
|
 M
Ködruhába burkolózik
a narancs- vörös napfelkelte.
Tó tükrében rám mosolyog,
s a csüggedt felhőt megnyergelte. |
|
 M
Jó kell nekik,
hogy jobb legyek, az éjt lesem.
E munka megtiszteltetés, |
|
 M
Az elég mikor lesz elég már,
miért nem tudunk betelni hát?
Az ajtó úgy is több lesz eggyel. |
|
 M
Aprócskát nyöszörög a bölcső,
az álom picurkát nevet,
puha talppal takarózik a csörgő,
anya tenyere homlokon szeret. |
|
 M
Nem hozhat megváltást a sötétségnek,
Nem hozhat csak úgy minden jót és szépet,
Ha a mennyek határa a csodáknak vége,
Mert kórosan vágyódva tekintek az égre, |
|
 M
Varázshegyi barlang-lakban,
élt egy kicsi krampusz gyerek.
Nem is látott még a világ
ily mosolygós szörnyeteget. |
|
 H
Csillagok ragyognak,
hull a hó a fákra.
Kicsiknek, nagyoknak
hópihés a válla.
|
|
 Sz
Vetkőzteti a
Mindenséget, pörére.
Kopaszodó ág…
|
|
 M
Végül mégis megmaradtam néked,
kijátszottuk az elszálló időt,
sorsom gyertya, ami végigégett,
s nagyot lobbant a sötétség előtt. |
|
 M
Túl sok mély seb van a hátamon, szívemen
Túl sok emberben találtam rá a barátra
Végül mindig rátaláltam a magányra |
|
 M
Talán egy fényes reggelen
Talán egy hűvös hajnalon
Talán majd Nap fényénél
Talán csillagok fénye alatt |
|
 M
Ha elmegyek, emlék leszek,
emlékezve szeressetek.
Minden élet így ér véget,
amíg éltek, élvezzétek! |
|
 M
Emlék itten minden fűszál,
Emlék itten minden kő;
Csak a múltakon merengek,
... Mert itt nincsen már jövő. |
|
 M
Bennem a kép nem csak álom,
Fejemben van, megcsinálom.
Harangvirág harangozzál,
Mindenkinek békét hozzál |
|
 M
Köd szitál hűs tájra
fagy ragaszt szót szájra
szél ordít veszettül
nyöghetsz majd ég zendül |
|
 M
Ünnep napokon kigyúlnak a fények.
színes gyertyáink arany-lánggal égnek.
A viasz -gyertya, olyan, mint az élet,
fellobban a láng, majd kialszik végleg. |
|
 H
Tegnap még forrón sütötte arcomat a nap,
De ha nem is forrón legalább melengetőn,
S most az északi szél szaggatja ruháimat,
Mára már hópihék bombáznak minden felől, |
|
 H
Magasan a felhők felett székel
A szárnyas lovak birodalmába a
Magasságos törvény, amely
Itélkezik az eredeti szavak eredetén. |
|
 H
Csak az Újhold keskeny sarlója ég
az ég szürke köpenyén |
|
 H
Réveteg szemekkel nézek magam elé,
zakatoló szívem nincs ki megértené,
magam vagyok teljesen és nem remekül,
csak a kutyám veti rám szemét egyedül. |
|
 H
Odakint, köszönti a téli varázs,
álmosan bóbiskolnak a rénszarvasok.
A szánon ott a megtömött zsákja,
minden a helyén, már indulhatott... |
|
|
|
Ma 2025. június 23. hétfő,
Zoltán napja van.
Holnap Iván napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
