|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Pásztorórák,félve sejtett szerelmek,
könnyű szélben kibomló puha selymek.
Csiklandó ujjak,vágyódó érzelmek,
égi kelyhe egy angyali szépségnek. |
|
 H
Képzetemben láttam őt,
Őrangyalom, a védelmezőt.
Nagy pelyhekben hulló hó,
Tornác végén apuval csuda jó. |
|
 M
empátia, diplomatikusság és tolerancia.
Egészen más lenne a világ, ha az ember néha
nem kizárólag a maga javáért, de a másikért,
egyéb életekért is tenne, kezet nyújtana. |
|
 Sz
Harangszó törte meg a csendem,
nap végét jelzi az esti zene,
elmúlt ismét huszonnégy óra,
mit a jó Isten nekem ajándékozott.
|
|
 Sz
Az ember látja azt a rozzant vén kezet,
ahogy kikandikál a koszos kabátujj üregéből, nyúl feléd, félve,
hisz olyan sokszor tolták már el, flegma, úrhatnám gőggel.
Szeme szürkén vibrál, könny helyett száraz mosoly fut a ráncok
|
|
 Sz
Elmúlás pihen,
Enyészet is lassan fagy…
Szellők, hópihék.
A hópihe lassan száll,
|
|
 Sz
Benned a fény és a remény
Benned a szeretet de ott a gyűlölet..
Benned az ölés de benned az ölelés
Meddig élsz mond már mitől félsz?
|
|
 M
Hallgatom a síri csendet,
Lehet, nem is élek?
Mégis érzem, ember vagyok.
Ezért is remélek. |
|
 M
Fény- hasít be az ablakon
karácsonyfán csengő szól.
Szó megdermedt az ajkakon
Emlék villan a múltból. |
|
 M
Akkor találtál rám, első szerelem,
forró szerelmünk is hamar elszelelt,
elmentél messzire és nem jöttél többé,
emléked, öröre a szívemben él még. |
|
 H
Sötétedik… Árbocnak dől a váll,
S a honi partnak nézem fövenyét.
Büszkén sírok, a szívem kalapál,
Élj, élj, hazám, virulj, te drága szép! |
|
 H
De jó lenne a ködbe,
Egyszer belemarkolni,
Vidám színes kèpekkel,
Telis tele rajzolni, |
|
 H
Fiatal tölgyfa törzséből faragva
Az erdőszélen áll a tilalomfa. |
|
 V
Az életed mikor már túlságosan félted
Akkor jön a pofon majd tőlem elhiheted
A hited elfogyott és zavarodott a szíved
Jó irányba indultál ,de Istentől elfordultál |
|
 V
Előttem áll egy a réges-régi kép...
kívülről szemlélem saját életem.
Lerí arcomról a gyötrődés, a kétség,
helyes-e a választott út vagy sem? |
|
 H
Kopogás nélkül jelnt mag a Hold,
az éj sötétje biztonságban volt.
Olyan fölényesen nézett le a világra,
mintha ő lenne a földünk királya.
|
|
 H
Köd- fátyol sűrű vadonba,
kristály havat fú a szél.
Ágak csapódnak arcomba
zord, dühös, jég- síp zenél. |
|
 H
A lélek, a kifürkészhetetlen végzet,
Életeken át kísér, támogat téged,
Titokzatos benned élő őserő,
Múltadból érkező, jövődbe törtető,
|
|
 H
Visszadobva élek
ripítit, játszd újra
ebbe tegyél többet
ebből vegyél vissza |
|
 H
Mily boldogság, hogy máig én
Még lélegzem gond nélkül,
S hetvenegy évem küszöbén
Szemüveg sem kell végül! |
|
 V
Szél kószál,száraz ágak között,
tán keresi még tegnapi meleget
Fagyott hold bujkál sejtelmesen
farkasoknak ígér hideg vacsorát |
|
 Sz
Életed már borítva van
életem lehántott burkaival,
te is vedled bábruhád
léted aggott romjaival.
|
|
 Sz
Hallgassuk együtt a csendet,
szívünk dobogjon szerelmet,
csukott szemmel nézzük egymást,
így záródik ki a világ.
|
|
 Sz
Nincs éjszakám, sem nappalom,
Nincs hír, tévé, s telefonom,
Szenvedtetnek halmozottan,
Bús életem már romokban!
|
|
Sz
Sok felé lehet nézni,
sok célt kitűzni.
Eszményképet találni,
egy saját utat járni.
|
|
|
|
Ma 2025. augusztus 19. kedd,
Huba napja van.
Holnap Alkotmány ünnep, István napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
.... és sikeres holnapot:munkában,sorsba
