|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Egy álomból felébredve,
jégpáncélom,
ezernyi darabja hullott a mélybe.
|
|
 Sz
békés tél-elő
a kandallóban
ég a tűz
|
|
 M
Választ keresek, hívást várok,
de hallgat a Föld, hallgat az Ég
a messzi a sárga búzatáblákon,
s a kiejtett szavam rejtelme egy pillanatnak. |
|
 M
Ha elmúlik az sötét éj,
ablakomon bejön a fény,
első gondolatom Te vagy.
Gondolsz rám Te is néhanap'? |
|
 M
Tomboló tündérek
táncolnak
élesen fütyülő szélben,
hópehelyruhában, |
|
 V
Ő volt régen egyik jóbarátom,
dús testében pusztulását látom.
- Szeretnék valamit tenni érted,
mielőtt megállna beteg szíved. |
|
 M
Ne félj, a holnap titokzatos, szép
tudom, Te még nem így értékeled
gúzsba köt a fájdalom és Te félsz,
de tudom, él'ted még széppé teszed! |
|
 M
Este, ahogy sötétedik, csend elönt, rám telepszik, mint özön,
A vízből is kezd elpárologni, a már félig alvó közöny,
Ez most, akkor a csendes semmi szépsége,
Vagy a semmi, csendes észveszejtősége? |
|
 M
Könnyem csendesen mossa arcom
mint eső mely altatót csöpög
kinyitott ablakon hallatszik sóhajom
mint mérges felhő mennydörög. |
|
 M
Félve írtam ezt a levelet magának,
titokban remélem jön rá válasz.
Nem tudtam tovább a titkot tartani,
szívem bánatát tovább halasztani. |
|
 M
Tél kapuja tárul egyre,
Sohasem jutunk a Hegyre? |
|
 M
Elveszíteni testileg valakit az egyik legrosszabb érzés,
De az emlékek megmaradnak, nincs semmiféle feledés,
Megszólalni ilyenkor is mégis borzasztóan nehéz,
Minden érintett mélyen magába merül, s onnan kitekintve néz, |
|
 M
Éjjel erős bátor voltam,
Minden élőt eltiportam,
S amint elért a hajnali fény,
Megpihentem koporsóm mélyén, |
|
 M
Akkor is Ősz volt,
mikor utolsó csókod
számra tapasztottad,
ez már, örök emlék marad. |
|
 M
Szúnyog Szilvi kecses rovar,
hosszú lábak, recés szárnyak,
nagyot csíp a szívókája,
friss vért tölt a potrohába. |
|
 M
Kis veréb kitárja szárnyát
Keresi a kicsi kis párját
Végül egymásra találnak
És a melegségre várnak |
|
 M
Minden apró,s nagy kellemetlenség sérelmeket generál,
Ezekre a már amúgy is romos egészségügyi állapot kellemetlenül reagál,
Nehezen vagy egyáltalán nem viseli el,
Úgy érzi, nem is kell, |
|
 M
Minden pillanatban, mindenhol zeng a hívása a szerelemnek:
mi felemelkedünk az égbe, és az angyalok lesznek a barátaink,
de mindig visszaesünk a földre,
de abban a pillanatban magasabban vagyunk, mint a mennyország... |
|
 M
Csak szívom a fogam, búsulok,
Mért ilyen a sors… elmélázok. |
|
 M
Amíg álomba szenderül város és utca,
Karácsony s ünnep áldott neve újra él,
Ajkát a szeretet a szívekre tapasztja,
És meghitt meleg lesz a decemberi tél. |
|
 M
Koszorút fontál ereidből,
feltűntél egyszer a semmiből,
szaggatod lényemet, élvezed?
Könnyeim törlöm, nem kérdezed, |
|
 M
Tündöklés véget ért, könyörtelen a tél,
hópelyhek fogsága, dermesztő hidegség. |
|
 M
Közelgő csillag szórja szét aranyát,
a hideg szél felkapja fenyők illatát.
Zúzmarás ágak látványa gyönyörű,
A völgy kertjeiben még zöldell a fű. |
|
 M
Álltunk a hosszú,türelmetlen sorban,
fülledt melegben, egy régi múzeumban.
Előttem egy csodás drága tünemény,
feszült ruhája szembetűnő élmény. |
|
 M
A színes hazugságok alatt
arcukat a maszk befedte,
de reszkető kezüket nem tudták
elbújtatni, látszott halálos remegésük. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap,
Adalbert napja van.
Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
