|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 H
A kakas és a róka
pislogva ült szokott helyén,
a baromfiól tetején
a vén kakas, furfangos és merész. |
|
 H
Néma az erőd
Nem lehet falát törni!
Harcos tömegek… |
|
 Gy.
Hogyan tudják követni az eltöltött időt, egyikről a másikra,
a szőke hajszálak koronájában a szirmok
és egyik a másikat ösztönzi, bíztatja,
hogy elsőnek megcsókolja és érintse a homlokot! |
|
 Gy.
Elveszőben van már, kiveszőben a honfi hűség,
Látom a népemen lassan, de győz a kishitűség!
Ó! Pedig e vészterhes időkben, a tiszta hűség… |
|
 H
Temesvár határába áll egy
kápolna egymagában.
Nappal csak varjúk tanyája,
alkony volt a varázsa. |
|
 V
Míg ifjú voltam,
Bármit mondhattam,
De megvénülvén,
Szavam – tanács. |
|
 V
A poéta ujjainak nem kell, hogy nagyot játszanak az ’ongorán,
A fekete billentyűje maga a lúdtolla, húzza a papírján,
A fehérek meg egyben… írás alkalmas hatalmas fehér papírján. |
|
 H
Madarak szálnak a légben,
leéltem életem észrevétlen,
szépségnek nyoma sincsen,
olyan szürke minden itten. |
|
 Gy.
Hajléktalanként tengődtem,
lábam elindult, menekültem,
egy tó vízében elmerültem
|
|
 Gy.
Mulandó vagy te, illatos virág –
A hervadást lágy szirmodra irák;
Mulandó vagy te, szép tölgy-korona –
Gyököd kiszárad s diszed mind oda! |
|
 Gy.
A lelketek érzi az ütemet,
A fejetekbe hallom a szöveget,
Talán át jön nektek az üzenet,
Ne fogd meg a kezemet. |
|
 Gy.
Késő őszi éjjel, hullva mennek el a maradék levelek,
Avarban már ölelkezve halnak… már ott, nem fenegyerekek…
Késő őszi éjjel, hullva mennek el a maradék levelek. |
|
 Gy.
Válasszatok; maradni kell vagy menni kell…
Válasszatok; életvégnek eljönni kell vagy eljönni életvégnek kell…
Válasszatok; itt élni kell vagy halni kell… |
|
 Gy.
Maradjon titok
Alaposan elrontottam,
megjavítani nem tudom,
maradjon hát az én titkom, |
|
 Gy.
Nézd a lángoló csodás őszi tájat,
rőtvörös szőttesbe öltözött fákat.
Levelek hullanak, akár a könnyek,
puha avarágy, sóhaja a földnek. |
|
 Gy.
Forró vérű ifjak, lányok,
Csókra vágyó emberek
Közt talált, bármerre járt ott,
Otthont a nyilas gyerek.
|
|
 Gy.
Ébred valaha
tán’
Nagy Európa?
Mi lesz erőszakkal? |
|
 Gy.
Föld alatt álmodik a mag,mikor
majd kinő napsugártol magasra
nő,madarak bíztatják naprol,napra
vadvirágok illatos társaságába. |
|
 Gy.
Szerelmek, kalandok
Csillagfény alatt!
Mily erős vágy ajzott!
Keblem hogy dagadt! |
|
 Gy.
Kivül-belől
leselkedő halál elől
(mint lukba megriadt egérke) |
|
 H
Árnyjáték, bábjáték, sakkjáték…
Táncjáték, támlásszék… párnásszék…
Szántszándék… Jószándék. |
|
 H
Öreg anyó vánszorog az úton,
gyenge keze görge botját fogja,
ráncos arcán fájdalom barázdák
fakó szeméből könnypatak szivárgás. |
|
 Gy.
Merre nézek kalásztenger,
Mindenfelé dolgos ember;
Hull a földre verejtéke,
S szaporodik, gyűl a kéve. |
|
 Gy.
Fiatal napokon
bátor voltam én,
ott kinn a napozón
erős és szerény. |
|
 Gy.
Száraz erdőben kirándulni veszélyes lehet,
Ha rossz emberek fölgyújtogatják környezetet…
Ősembernek a tűz életet és védelmet jelentett valaha…
Ma emberének a tűz teher, ezért is van oly' sok tűzoltója. |
|
|
|
Ma 2024. november 24. vasárnap,
Emma napja van.
Holnap Katalin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
