|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Gy.
A Hortobágy beüzent Debrecenbe:
»Civis-urak, már holnap délelőtt
Nagy baj lészen.« És ijedt táncot roptak
Debrecenben a tatár agyvelők. |
|
 Gy.
Enyém lehetne, minden, ami szép kerek e világon,
Papírra írva, hosszan sütkérezik a boldogságom.
Lelkemből már kiszakad az oly' szépen összecsengő rím,
Lúdtollam csak írja-írja, de van mikor neki is kín. |
|
 Gy.
Klassz-tetsző e farsangi zene, szinte búbánat bomlasztó!
A sok-sok szép maskara, biz' van, hogy nevetésre fakasztó.
Részvevők szép kivitelű ruhákban és vannak tetszetős álarcok,
Zabizásra csábítanak az asztalra kitett fánk-variációk! |
|
 Gy.
Jelek szerepe figyelemkeltés,
értelmük van, fontos, hogy értsd.
Tiltanak vagy segítenek,
embereket, környezetet jellemeznek. |
|
 Gy.
Még félig van a csészében,
Azt előbb megeszszük szépen;
Akkor aztán játszunk, hajra!
Kiszaladunk az udvarra. |
|
 H
Idős vagyok,emelt fővel megyek,
tudom ez az út utolsó végzet.
Az itélet kapuja nem messze,
talán még ötven mérföldre,nagy |
|
 V
Beszélj, anyám! Szavad a szív zenéje,
Szivedből szeretet s élet szakad;
Nappalodik a szenvedélyek éje,
Meleg sugárként ömlik szét szavad. |
|
 V
Élet, maga álom,
Embert sorsa vezérli.
Idő már fogyóban! |
|
 H
Emlékeimben,mint barátom élsz
emiatt nincs bennem soha félsz
azt hittem,úgy éreztem jó velem
néha eggyé vált életem a Tiéddel |
|
 Gy.
Vidám és jó volt s tán konok,
ha bántották vélt igazában.
Szeretett enni s egyben másban
istenhez is hasonlitott. |
|
Gy.
Régbe vész'... sok ifjú év!
Öregen nem félek időtől…
Kegyelem sincsen… |
|
 Gy.
Magával sodor a szél
Mint holt virág szirmát
Mely egyszer dísz volt
És milliók megcsodálták |
|
 Gy.
Míg meg nem bénultam.
teljesen, agyam verset kreál.
Ha olvasod és érted is, kedves jó barát,
mondj értem egy imát! |
|
 Gy.
Szép a hajnali napfény.
Szárnypróbálgatása, magasba.
Remek ébresztő! |
|
 Gy.
A város peremén, ahol élek,
beomló alkonyokon
mint pici denevérek, puha
szárnyakon száll a korom, |
|
 Gy.
Ha majd a gyűlölet,kútjai elapadnak,
A forrásokból szeretet patakok folynak !
Az emberek megfogják egymás kezét,
És átlépik a holnap küszöbét ! |
|
 Gy.
Kietlen pusztaság
Ez, amelyben lakunk;
Nincs egy bokor se’, hol
Meghúzhatnók magunk. |
|
 Gy.
Gyorsan száll az idő, a szétlőtt életünk mállik,
A jelen, pillanat alatt múlt idővé válik,
Egy pillanat itt és eljutottunk a halálig. |
|
 V
Idős néni ült a padon,
mellé ültem nyomban
megkellett mondjam,
fázom, melegre vágyom.
|
|
 Gy.
Tavasszal a szép megújhodásnak örültem,
Nyáron a barnító napsugárnak örültem,
Ősszel a színkavalkádok örültem,
Télen hidegnek, hónak is örültem… |
|
 Gy.
Járkálj csak, halálraítélt!
bokrokba szél és macska bútt,
a sötét fák sora eldől
előtted: a rémülettől
|
|
 V
Nem mindig hal meg, akit eltemetnek,
Zárja bár súlyos koporsófedél,
Ha volt egy szív, mely igazán szerette,
Mely mindent — mindent odadna érette: |
|
 V
Hajnali napfény, lassan rácsebben homlokomra,
A tenta már rákívánkozik új lúdtollamra…
Hajnali napfény, lassan rácsebben homlokomra.
|
|
 V
Te meg én, csak ketten lennénk?
Ó, ez öncsalás maga.
Velünk lámpák, falak, szekrény,
Dívány, pezsgő, éjszaka. |
|
 H
Beteljesületlen vágyak
szépek maradnak, de fájnak.
Elképzelt vágyunk pozitív,
teljesülés semlegesít. |
|
|
|
Ma 2025. április 21. hétfő,
Konrád napja van.
Holnap Csilla, Noémi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
