|
Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H
Éjszakai szeleknek süvöltő zugása,
Halovány erdőknek levele hullása
Jelentik, hogy nincs már ősznek maradása
És hogy télre hajlik esztendő forgása. |
|
H
Dér, mint egy festő
Jégvirágot rajzolgat.
Olvasztó meleg. |
|
H
Veled élnék egy mágikus pillanatot,
Széthányt órák az ölelések felé,
Bevésném a másodperceket egy versbe
És a csókoknak az édes, gyengéd gyönyörűségét. |
|
H
Mama részére ahogy elment.
Mennyi szép virágot téptem!
De egy tüske, egy csúf tüske
Megakadt a köténykémben. |
|
H
Aki tehetségét otthon ellen, idegen földekre pazarlá,
Méltóságra mehet, de a lelke... az soha nem lehet arannyá…
Aki tehetségét otthon ellen, idegen földekre pazarlá. |
|
H
Ki vagyunk attól is,hogy ki vagyunk? :)
Nem boldogulunk?
Legyünk egész elemek!
Ébresztő Emberek! |
|
H
Láttam Kegyedet… csodálkoztam,
Csak ment… én meg odafordultam.
Vakon is keresném,
Bízok, hogy meglelném. |
|
H
Még kér a nép, most adjatok neki!
Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét? |
|
H
Figyeljetek, mennyire változóak ez idő tájt…
A rózsák levelüktől megfosztva:
De az egyik halvány rózsa mégis virágzott.
Ez az utolsó és talán,
|
|
Gy.
A száj, ami egybeforrasztja a lelket… hozzá vágyat forrasztani.
A száj, ami édesebb a régebbi óbornál… jobb is fogyasztani.
A száj, mint balzsam, jól meg is erősíthet… de, nagyot árthat is.
A száj, a rúzstól szép pirosan virágzik… szebb a rózsánál is. |
|
Gy.
Chagall a várost rótta épp,
S míg neje lépkedett mellette,
Ő galambokat zavart szét
Bottal, miért a párja fedte. |
|
Gy.
Könnyen lépek hát s arra gondolok,
hogy asszonyomnak nyakán a konty tán
olyan, mint szusszanó arany pont egy
boldog vers után. |
|
H
Már félig megettem
kenyerem javát,mikor
kisütött a nap,mutatván
az élet útját. |
|
H
Hívtalak, kínáltam csodás fényeket,
nem jöttél, közöltél rideg tényeket.
Messze mentél, nem jött tőled levél,
hiába vártalak, nem feleltél. |
|
Gy.
Vágy nem múlik, majd elhalok… ma.
Remény léháskodik,
Vágyam basáskodik.
Nem kell semmi kincs, csak Te Janka! |
|
Gy.
Milyen csonka ma a Hold,
Az éj milyen sivatag, néma,
Milyen szomoru vagyok én ma,
Milyen csonka ma a Hold. |
|
Gy.
Hopp gyerekek, ki van itt?
Elő, elő apróságok!
Itt vannak a kis pajtások,
Hoztak nektek valamit; |
|
H
Volt valahol valamikor valaki,
valakitől akart valamit.
soha semmit nem kapott,
senkitől, |
|
Gy.
Nem akarok, gyenge, veletek kiszállni,
beteg, erőn föllül csúcsokon ugrálni,
fiatal, ősz fők közt versenybe' kiválni,
hamit azok hagytak, magam azt munkálni; |
|
Gy.
Ez, bíz még csak az első gyertya,
De hosszú advent időszaka…
Lesz még itt kis gyertya több is,
Lesz itt még melegség több is… |
|
H
Manapság elég sötétek a napjaink,
Manapság ledöntenék a mi falaink…
Manapság elég sötétek a napjaink. |
|
H
Éj csillagai
kigyúltak hirtelen
bíztató mosolyát
küldte végtelen. |
|
Gy.
December van most és hideg, asszony
A tó tündérrózsái halottak, megfagytak!
Mert tél van és a föld másképpen van árnyalva,
Hajadba szeretnék, száraz, hárs virágokat |
|
Gy.
Ami eddig szép volt,
már másnak látszik,
arcomon a bánat ránca,
vés mély árkot ! |
|
Gy.
várja fenn az égi fény
halhatatlan
szellemi lény..
voltam - én. |
|
|
|
Ma 2025. április 21. hétfő, Konrád napja van. Holnap Csilla, Noémi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|