|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Az öreg padunk
múltkor még ott állt
a park sétányán,
ahol oly sok álmot szőttünk,
|
|
 Sz
Mert Melanie asszonyért epedt
költőnk írt hát – mily megható -
egy "Hős-szerelmes" éneket,
s fiának egy kis "Altatót".
|
|
 Sz
Az időből mohón
egy jókorát harap,
és fuldokolva nyel
az éhes pillanat.
|
|
 Sz
Bárányom, hallgass!
Hegy lábán farkas,
hallása éles,
csendben bújj édes!
|
|
 M
Üresség tölt ki, mindenem elfogyott
lelkem a fájdalomtól vergődő fogoly. |
|
 M
A tükörben vége a nyárnak,
s a Nő egy almába harap, |
|
 M
Belülről őrölsz egyre jobban
mintha hatalmad lenne felettem
számomra úgy tűnik önmagamat elvesztettem. |
|
 M
Elindulnék,de lábam megremeg.
Ó égiek,kérlek segítsetek!
Nem"omolhatok" össze semmiképp
Bár szúrós a kaktusz,virága szép. |
|
 M
Szürkülő egekben
Poshad a Jövő;
Önfeladó egyénekből áll
A túlerő. |
|
 M
Ha szívetek sajog kegyetlen,
Az még kibírható;
De nem a tél egy szál pendelyben,
És mezítláb a hó. |
|
 M
Üdvözöllek Ősz!
Tudtam, hogy eljössz…
Te, mint ahogy hű korsó jár a kútra...
A nyár után, mindig hozzánk jössz újra… |
|
 Sz
A tó csokros vizének csobbanása
feszítve húzza színre a habot,
a katlan forr, mint néma zubogásban
forrnak agyamban a gondolatok.
|
|
 Sz
Az égen alkonyfény dereng
Homályba borul a Nap sugara,
az ősz szele érinti lelkünket, |
|
 Sz
Lassan folyik a víz,mossa a partokat,
messziröl jön elfáradt hosszú út alatt.
Jobbról balról fehérbe öltözött emberek
integetnek,falucca hajók vitorlát eresztenek
|
|
 Sz
Álmodom néha még rólad,
de már nem álmodozom.
Múltamnak része vagy,
|
|
 Sz
Elloptad a szívemet,
azután eldobtad,
hogyha Neked nem kell már,
miért nem adod vissza?
|
|
 Sz
Egy kis harangvirág
Kidugta kis fejét,
Itt vagyok! Mutatja!
Tekintget szerteszét.
|
|
 Sz
Bár konszolidált az élet itt,
egyre több a gyalog lélek is,
és addig jár mind a konc után,
míg elveszti égi fényeit.
|
|
 Sz
Őszi ködös hűs estéken
bánat burkolja be lelkem.
Nekem nyárra van szükségem,
így hát befőttnek eltettem.
|
|
 Sz
Ne vigyázz ma rám, fordítsd el fejed,
hagyj magamra e súlyos csend alatt,
gyűrd zsebedbe a halványkék eged,
s vidd sóhajom, mi beléje szakadt!
|
|
 Sz
Megtekeredik a szél,
nyugtot nem hágy, bennem él,
nem leng jobbra-balra,
olyan, mint a szenvedély,
|
|
 Sz
Vágtatnak a megvadult lovak a gladiátor alatt…
Mi vagyunk a gladiátor, súlyos, logó felhők alatt…
Nem harcba vágtatunk, ám, tán' előre a jövőbe...
|
|
 Sz
Fehér lappal, anyatej illattal, szűz lélekkel
csodálkozik a világra a kis ember.
Évek jönnek, évek mennek,
mindegyik színekkel telített.
|
|
 Sz
Ágat lekopaszt,
nem nyújt se vigaszt,
sem fényt, eleget,
könnye lepereg,
|
|
 Sz
Életszínvonalunk átlagosan jó
statisztika szerint ez remek,
utat mutat, mindenkinek fáj a szó
kinek rossz, kinek rosszabb lehet...
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
