|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Kezdődjék egy lúdtalpalással
inkább, mint a koplalással.
Majd, az orrnyeregbe pattanva
vágtázzunk lóhere módra. |
|
 H
Teste csíkos, barna-sárga,
rászáll minden friss virágra,
nektárt gyűjt a szűz kehelyből,
tud az összes gyűjtőhelyről. |
|
 M
Egy a holdunk, csak nagyobb talán tán,
Sárgábban is süt ezen a tájon.
Úgy szeretünk itt mi veled, drágám,
Mint mindenki más eme világon. |
|
 M
Az én nevem Éva,én
vagyok a nimfa,hozzád
jöttem unalmamba, |
|
 M
Nem bárki, messze látó lény
Eszmél reá, hogy bús a sorsom.
Mint lepke – tűzbe szállok én,
S a lángoké szerelmes csókom. |
|
 M
Tán’ a feketearcú varjuk serege károg a legelőkön,
Közben meg a szerelmem szíve recseg az emlékező mezőkön?
Tán’ a feketearcú varjuk serege károg a legelőkön. |
|
 M
Te, október,
Szánom kivált
A sok lehullt, vörös virágot!
Az acél – rózsafőt kaszált, |
|
 H
Hadd mondjam el, asszonyom
Megtehetném,
Az ön tekintetét,
Bármely félő, akarja. |
|
 M
Ott van a tavasz is a rengő kalászban,
Ifjui öröm a férfiság korában,
Mind közelebb jő a valóhoz s magába
Megtér a lélek is az élet nyarába. |
|
 M
Kop, kop, kop, kop, ki vagyok?
Beteg fákat gyógyítok,
minden résbe bebújok,
s megeszem a férgeket. |
|
 M
Csípőből szála ringatója,
E fej talán nem az neked:
Egy rózsa, színarany egy rózsa? |
|
 H
Zaklatottnak kéne lennem, mert a halál jön ellenem?
Én majd ellenállok, meggyőzőm, hogy más úton járok...
Nem úgy van, hogy dönt, ám kérdezzen, engem Ödönt!
Gondolom, fekete csuhában jön, kaszával elhatározásban... |
|
 H
Réten sok vadvirág, Eleonor,
Borzongás és kutyatej,
Dagály és apály,
Vágyakozó szellem,
|
|
 M
Kényelmes otthon…
Fánk – lekvárral…
Az ablakban cicád pihen… |
|
 M
Elmentem mellette némán,
nem néztem rá,ő se énrám.
Azért hallkan,titokban,szivünk,
fájón, mégis összedobbant.
|
|
 M
Ott ülve a Tisza parton
nézed az áramló vizet,
ott, hol otthon érzed magad
's ahol megnyugszik a szíved. |
|
 M
Pár nap ès igent mondok
De attól sajnos nem fognak megoldódni a gondok.
Valójában csak úszom az árral |
|
 M
Gondolsz-e néha rám
Homályos éjszakán
Felhő ha fennt lebeg
S egy csillag sem dereng. |
|
 M
No és, ha nem látom? Vivát!...
De más virágzás ejt rabul már:
A földnek hálám éppen úgy jár,
S az énekem – őt zengi hát. |
|
 M
Naphosszanta veszik,
Ki olcsót, ki drágát:
De észre sem veszik
Az utszéli árvát! . . |
|
 H
Ragyogóan szép, örök-fényes, csillagos éjszakán hajózgattunk a tengeren,
Nagy kár, hogy viharfelhőktől nem láttunk, viharos volt a víz is, sőt, istentelen. |
|
 M
Nemsoká kínozta fagy a lelkem.
Simulva, mint szárny, lába elé
Új, kosárnyi érzéssel eltelten
Megindultam új partok felé. |
|
 M
Oh, honnan térnek vissza a nagy elmék?
Kiktől öröklik bölcsességüket?
Múltból, amelyről nem tud már az emlék,
Ősöktől, kiknek rég nyomuk veszett. |
|
 M
Remény bennem, sokszor jót lobban,
De, eltűntél időmúlásban…
Pedig szerettünk mi,
Ketten, nagyon és mi. |
|
 M
Pünkösdi rózsák olyan szépek
voltatok,de ha tudtam vólna egész
rózsakertet vittem vólna. |
|
|
|
Ma 2025. április 22. kedd,
Csilla, Noémi napja van.
Holnap Béla napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
