|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 M
Lelkemben trillázó szólamok.
Ragyog a hold és a csillagok,
s úgy szórják fényüket szerte szét,
ahogy a nagyanyám szép mesét |
|
 M
Hányadik is? Már nem is számolom
De mióta szívemet tebenned tudom
S ez nem büntetés,hanem életkupon |
|
 M
Ha a lelkem halhatatlan,
anyag nélkül suhan halkan,
az élet himnuszát dalolja
végtelen időkön át. |
|
 M
És most, hogy hittem:
Parthoz jutok
A nagy tengerre
Visznek egyszerre
Bőszült habok. |
|
 H
Harmatos fűre hullik a nap,
gyöngyöket dajkál lágy sugara,
hajnali fényben rózsa fakad,
dalt csicserél az Úr madara. |
|
 M
Gyermekkoromban, öntudatlanul bár,
Igéidet rebegték ajkaim,
Sejtvén, hogy egykor te lész csillagom majd
Az élet sötét, kétes utain. |
|
 M
Vallásos tavaszi ünnep,
Krisztus kereszthalála és feltámadása,
a bűnös emberek megbocsátó megváltása. |
|
 M
Ez a reggel, ez az öröm,
Ez a nappali fényözön,
Ez a kék delej, |
|
 H
Fincsi néni óvónő volt,
szerették a gyerekek,
sok szép mesét mesélt nekik,
mondókákat, verseket. |
|
 M
Almomban egy szép szőke lánynyal
Lejtettem zene hanginál,
S mig gyengéden öleltem által,
Álmodtam, hogy csókkal kínál . . . |
|
 M
Nem fog senki ott reám akadni,
És én sellőlány leszek tavaszra.
Lovad hozzad le hozzám a partra,
Ott majd tenyérből fogom itatni. |
|
 M
Ismertem jól a föld bármely virágának nyelvét.
Törékeny a testem mondta: minden szempontból képviselem.
A szerelem talizmánként választotta,
Tökéletes rózsa a férfi kezét. |
|
 H
A pörnek vége. Elvégeztetett...
Véres a kereszt tövében a fű.
A helytartóban forr a néma düh
S egy gondolat tépi a másikat. |
|
 M
Reményt cibálva, rázva fuldoklón
zsigereljünk ki egy újabb holnapot,
ez mardt csak, izzó fénypontok,
haldokló, sosemvolt, lehulló csillagok. |
|
 M
Két hónap múlva oltár elé állok,
kimondom az adott szavakat és igazából felnőtté válok.
Akkor már nem egyetlen sorsról fog szólni a történet
hanem már kettőről rólad és rólam, |
|
 M
Húsvét előtt
áll a bál, nagy a munka a nyúl
tanyán. Halmokban áll a tojás
már, mind a sorsára vár. |
|
 M
Azt hittem akkor, hogy örök az élet,
a boldogság enyém marad soká,
de elhagyott egy őszi délután. |
|
 M
Nagyanyó szól, bátortalan:
„Hajnalig is itt leszünk…”
Mi meg: Na, és akkor mi van?”–
Mesélj, mesélj csak nekünk! |
|
 M
Némán egymagamban járok
Künn a holtak városában.
Őszi ködnek nedves fátyla
Mint az élet tűnő árnya |
|
 H
Ház összeomlott,
szerelmem alatta volt,
mindent megtettem
romokbol kimentsem. |
|
 M
Szerelmi hódolat jeléül
Mindig virágot adtam én;
Boldog virág, mely sose vénül,
Halála, üdve egy: a fény. |
|
 M
A Kínai Nagy Fal
alatt
két kínai
falatozott... |
|
 M
De nem tartott ki ama napjaidban,
Mert üres szó volt, magad is belátod! |
|
 M
S most ezzel folynak, mint egykor Vele,
A titkos, édes, boldog suttogások,
Vád, harcz, megbánás, új meg új alkvások. |
|
 M
Ha érzed amit én érzek,a
kettőnk lángja csodákat
művelhet. |
|
|
|
Ma 2024. november 25. hétfő,
Katalin napja van.
Holnap Virág napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
