|
Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
V
Királynőként éltem, rabszolgává tettek
szerelemre vágytam, ó én szerencsétlen
mikor ezt elmondtam, majdnem agyon vertek..
Akkor azt gondoltam, nem is vagyok ébren... |
|
V
Lehetsz te kedves, őrült, szenvedélyes, vagy vagány
Keservbe burkolódzó magány
Összetörve múlt nyomában, partra visz a víz, partra hív,
Mondd, hányszor járja át szívedet, |
|
V
Hullócsillag ölén,
éjszaka közepén,
hozzád sodor a szél,
s szívem magához tér. |
|
V
Kipirult a hajnal, sárgából – vörösbe,
szívem tiszta színe, csillámlott az éjbe.
Ragyogott-tündöklött, mint virágon a harmat,
égő lámpás fénye, a sötétben megmarad.
|
|
V
Aranyom,
Mindig az Őszhöz hasonlítalak,
Suttogása olyan, mint a hangod,
Tiszta, mint a reggeli fénypatak,
Titkos, mint a ködös esti lantok.
|
|
V
Ihletedet siratod, ujjad elzsibbad
Akkor is írj, ne másnak magadnak
Mint gyurmát formáld meg a szavakat
Rossz lett, akkor se dobd el tolladat |
|
V
Ahol élt egykor a mama,
ott született nekem csoda.
Amihez kezét érintette,
gyermeki lelkem megihlette. |
|
V
Hó hull, fáznak a
kertek
tó vize jéggé
dermed |
|
V
Van egy szív, ki szívembe ragyog,
Van egy lélek, mi lelkemben zajong,
S nem számít ki ő, s aki én vagyok. |
|
V
Eljött az ősz, hamar múlt a nyár,
tudtad, hogy szerelmem visszavár,
mégis, csak gyümölcsöd hagytad itt,
fényed már nem ragyog, messze vitt.
|
|
V
Hosszú patakokban, csillámlik az élet,
fényeskedő horizont, napsütésben ébred.
Távoli falucska, napsugárban tér meg.
ragyogás és fények, gyémántszívvé érnek. |
|
V
Ha tisztátalan vágy hatalmába kerít,
Talán a hit, s szeretet, mely megsegít !
Erősítsd hited, s szíved,
Mosoly, szépség, szeretet árassza el lelkedet ! |
|
V
Szűz lelked lassan felőrli a sok gond,
várod, elérjen az igaz szerelem.
A szív olyan magányos, sokszor bolond,
hogy boldog lehetnél, észre sem veszed.
|
|
V
Olykor a Nap vakmerő,
rákacsint az éjben egy Csillagra,
de a szél hideg, s most lelkét
szemtelenül a kis Jézusra bízza. |
|
V
Mozdulatlanul pihen most a kert
de a természet télen sem felejt
Nyugalmas álomba szenderülve
a hó alatt mintha már készülődne |
|
V
De versem csak kesereg,
a hegedű meg nyekereg. |
|
V
Szobor volt, most csonkolt
torzó, gonosz csoport tombolt,
poros romok, roncsolt
nyomok, szomorkodom. |
|
V
Pusztító, szomorú hangulat ünnepel,
Hogy a bánat és a komorság soha nem tűnnek el.
Hullámzik a kedvem, mint egykor áttetsző tenger moraja,
Kiürül a lelkem, mit rég egyedül ülő ember pohara. |
|
V
Szeretem a karácsonyt,
mint vásott gyerek úgy várom,
mindig egy kis csodát hoz,
díszbe öltött házamhoz.
|
|
V
Bíztam, hittem, nagy bajomban sem vesztettem el hitem.
Öröm, bánat, harc, kudarc, siralom és vigalom! Életem így vittem
Bizalom, becsület, szeretet, hit az élet, vallottam és hittem,
Sötétről a fényre, ez a dolgom, s ahogy tudom, ezt hintem.
|
|
V
Tévedtem újra csak tévedtem,
megszokhatnám már ha beásom,
magam felhevült érzelmekben. |
|
V
A kis rózsafámon,
Egy piciny bimbó,
Mint, ha lelkemhez szólna:
"Jaj, meghalok, itt ne hagyj!" |
|
V
Históriánkat elmosta az idő
Elmúlt az érzés, kidőlt
Még hirtelen elöntött vad vágy ,
S ezzel törtem meg a magányt. |
|
V
Elmúlik a varázs, elröppent az álom
Puha érintésed, melyre újra vágyom
Naplementével kihunynak a fények
Téli éjszakán a gyertyák porig égnek |
|
H
Szakad a hó,
Kifehérlik a Jelen;
Csúszkálhat a posztmodern
A flaszteren.
|
|
|
|
Ma 2026. október 03. szombat, Helga napja van. Holnap Ferenc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|