|
Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
M
Faggyú illata szökik újra lélegzetembe.
Bánat ül lelkem ágára.
Képek forognak filmkockákat írva:
feketén bámul a halál zsoldos katonája. |
|
M
Felszáll a hajnali pára,
a Nap ébred a felhők mögött
kék paletta a horizont tengere,
a felhők fehér fodrokat rajzolnak, |
|
H
Közöttünk bolyong a Végzet,
Számol tőkét, kamatot,
S a név-értékű enyészet
Tudja: kaszálhat, nagyot. |
|
V
Neked adtam szívem, szerelmemet,
Irántad szerelmem mit sem kopott,
negyven év alatt, csak fokozódott
Téged szeretlek én, hidd el nekem, |
|
V
Szép az élet ragyognak a csillagok,
nincs más Neked, hívtál engem, itt vagyok
melletted én amíg élek, higgy nekem,
úgy érzem, hogy egész lényed szeretem
|
|
V
Lázunk vulkán heve felemésztett minket,
egekig repültünk, nem volt már határ,
nem vigyáztuk jól az Isten adta kincset,
s az hűtlen elillant, nem jön vissza már.
|
|
V
Ajkam elhagyott szavai
szemedben alélva
értelmetlenné válnak;
|
|
V
A részem lettél.
Bennem élsz, már régóta,
ismeretlenül.
Szavaiddal ébredtél
gyönyörű álmaimban.
|
|
V
Sötét téli estén hamvadó remény kopog
Ajtómon a láz, kértem, s nem kapok
Halott madár sírva kiállt: Istenem, hol vagyok?
Régi álom piros színe feketére fagyott |
|
V
Leesett az első hó
Elég hamar ideért,
Kinézek az ablakomon,
Minden csupa hófehér.
|
|
V
Lelkem mélyéből fakad a szeretet,
S örökké marad, mit érzek,
Amióta először a tekinteted
Csodájában megszülettem benned,
S bennem a szerelem.
|
|
V
Szilveszter volt, és ajkunk összeért,
Itt vagy szívem, Téged kerestelek,
Rád leltem, boldogabb nem lehetek!
álmom teljesült, mit szívem remélt. |
|
V
Ébredj lelkembe tavaszt hozó napfény,
mert gondolatban ülök ágyad szélén,
s őrzöm mesés álmod legmélyét,
nézlek s csak fogom kezed,
érzem szíved dobogta ütemet.
|
|
V
Könnyezem...
álló könnyzuhatag,
szemgödrén csillogók;
mint, örömtenger sós vize. |
|
V
Szép vagy és nézlek
Addig, amíg élek.
Szép vagy és nézlek,
Mert szeretlek téged. |
|
V
Vártam rád az éjjel, de nem jöttél el értem,
szívedben halk remény olvadt el a fényben.
Tanulás az indok, vagy a magány vágya,
angyalt ébresztett fel az őrjitő nagy lárma.
|
|
Gy
Álmodban mosolyoddal játszik a tűz fénye,
Mint tavasz bársonyán a pislákoló kikelet,
De az időkép vásznára festettek már színeket. |
|
Gy
Fáradt levelek ülnek az őszi padra
lassan elillan belőlük az élet,
merengve gondolnak a kamasz tavaszra, |
|
Gy
Pokolra kerül a tűz,
ha vizet ér.
Arcára kényszer ül,
felhőre lebeg, s kék. |
|
Gy
Van nekem egy mackóm,
Mit tőle kaptam anno.
Mindig nálam volt,
Bárhol is vagyok. |
|
Gy
Rég feledték már, aki föltalálta,
hogy lovai látását regulázza,
s a szem mellé – így Nap se, fény se éri – |
|
Gy
Alfával kezdődik, ómegáig terjed,
ez a távolság, mit életnek neveznek. |
|
M
Legördül az élet előttem,
Mi régen szép volt elillant tőlem,
Fiatalon még bíztam mindenben,
De már ez csak hiú remény énnekem. |
|
V
Minden évben értekezlet, évszakok vagyunk,
szereposztás szerint élünk, soha nem halunk,
Tél apóka puszit küld a szeretteinek,
dunyháját is jól megrázza, gyertek gyerekek! |
|
V
Én nem a haláltól, az élettől félek
Nem a halál hazug, hanem az élet
Gyűlölöm az örömöt, gyorsan elmúlik
Velem az élet cinkelt lapokkal játszik |
|
|
|
Ma 2026. október 03. szombat, Helga napja van. Holnap Ferenc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|