|
 Vendég: 50
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Szerelmeket és vágyakozásokat hordtam,
Nem akarok többet mondani a világnak...
Csak a Magasságos ítélkezhet felettem
És lelkiismeretem, az a sajátos bánat. |
|
 H
Nézd a föld száraz, szomjazik,
éltető víz nem gyöngyözik.
Madár dala is halkul már,
csőre tátong hűs cseppre vár. |
|
 H
Dörög a szívárvány- hártya,
búzavirág vacsorára.
lelegeli a tehénke,
kékszínű teje lesz estére. |
|
 H
Léptemet az éjszakában elhagyatott helyeken hordom,
Ahol az útnak kövei fényesek a csillagoktól.
Isten a világ fölé hajlik
És a csillagok beszélnek egymásról. |
|
 H
Reméltem a madár elrepül,
énekelt egész nap egyedül.
Házam előtt telepedett le,
mintha várna valami eledelre. |
|
 H
Július volt, derűs, kellemes reggel
most is, mint mindig. Elsőként a kedves
kis madáretetőt töltöttem tele,
s hamarosan megjelent egy cinege. |
|
 H
Szerelemvágy
Néha úgy fáj az árva magány,
vágyik a szívem társa után,
dallal is hívná, mint a madár, |
|
 H
Gyerekként még vonatoztál
csúsztál, másztál, szánkóztál.
Később már bicajoztál
barátokkal sétálhattál. |
|
 M
Átélted a régmúltat, most a jelent,
tán a rejtélyes jövendőt is tudod?
Ha megkérdezem, netán elárulod?
Nem, én magam értem meg a végtelent! |
|
 M
Jól van így, hát legyen,
beleegyezem!
Lassan, elengedem kezed
repülj szabadon! |
|
 H
Valamikor tudtam én is
Álmodozni édesen,
Zsongó, bongó dal fogant meg,
Verőfényes lelkemen |
|
 M
Eső öntözte gyökerem,
szélben táncolt üzenetem.
Kérésem továbbították:
ne engedjenek kivágni, |
|
 M
Nyújtózkodik a csönd a fatörzsek között,
Hallgatom… a fűben ülök a fák között…
Nyújtózkodik a csönd a fatörzsek között.
|
|
 M
Nézem, hogy az utolsó esőcseppek
a festői szivárványon táncolnak.
Mögöttem tündököl az éltető Nap,
arany sugarai szinte lángolnak. |
|
 H
Életóceánomról felismertem, én vagyok a háborgó víztükör,
Ez az élet nekem, már snassz, mert könnyen hihetik, mi vagyok én, hatökör...
Életóceánomról felismertem, én vagyok a háborgó víztükör. |
|
 H
Egérországban
macskakirály
egérlányokkal
táncolni jár.
|
|
 H
Ha nem látlak, mit ne mondanék neked
És ha látlak, hallgatni akarlak!
Bár szigorúan szótlan vagy és hozzám nincsen jó szavad,
Csak ülök és ennél többet nem tehetek, mert nem akartad… |
|
 H
Végtelen távolság
A látóhatár peremén,
hol az ég a földdel összeér,
egyre távolodik tőled,
|
|
 H
Most voltam az udvaron, néztem felhőket csodálkozón.
Fess látvány a fönti tájon, én majd’ elájultam… csodálkozón.
Ritkák, de sok a nagyobb felhő és mint fehér tortahab felhő…
Ritkák és gyorsan repülnek, itt lent is fúj, levelek repülnek. |
|
 H
Amikor átvonul a szél a zöldellő búzatáblán,
Még a hűvös erdő zöldjét is meglengeti.
Az édes leveleknek árnyékában az égnek kékessége alatt
Jókedvűen, a szilvák tanulnak gusztususan rám nevetni.
|
|
 H
Már pirkad, de a Hold még nem akar menni,
az égen gépmadarak szelik a levegőt.
Búgó hangjuk megtöri a békés csöndet,
habon ringnak, a múltból jövőbe vezetőn. |
|
 H
Kezdett esteledni,
sötét felhők az égen,
néha dörög ijedségben
sötétségbe burkolódzva, |
|
 H
Hát csak kínok gombolyagja jut,
abból köt pulóvert lelkemre a sors?
Elgurul tőlem a mosolygó fonál.
Kattog a kötőtű, bánatminta jön, |
|
 H
Mondd, vajon milyen titkokat rejt a mi jövőnk?
Miért időszerű ma is a bölcsek tana:
Arisztotelész, Szókratész és Konfuciusz
ókorban elmondott minden egyes mély szava? |
|
 M
Esteledett,haladtam át a parkon,
úgy éreztem mintha valaki követné
a nyomom, megálltam egy percre,
ő is megállt,csend lett hirtelen. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
