|
 Vendég: 52
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 M
Hogy szeretnek sokan,
az egy dolog,
hogy aki már menni akar,
s ettől nem fél, |
|
 M
Zengnek virányain énekes madarak;
Dalaik a szivhez érzően szólanak,
Mindenütt öröm van, élet s virágozás,
Légy üdvöz általam, dicső feltámadás. |
|
 M
Szemeid fényétöl ébrdtem fel,
Naívságom túláradott bennem,
Akaratomat elveszítettem.
Kicsaltad rejtekéböl szivem |
|
 M
Lehel vezérnek kürtje a lelkem,
Tört öblén alusznak pogány dalok,
Ős-tűzimádó nagyszerű dallam
Megcsorbúlt, meghasadt kürtje vagyok. |
|
 M
mert Te voltál angyalkám
aki vers nélkül maradtál
most pótolom amit lehet
az elveszett szépségeket |
|
 M
Hívatlan szem hogy meg ne lássa,
Fekete volt a suttogása,
Fekete volt a simogató kéz,
Tán száz esztendős gond! olyan nehéz |
|
 M
Megmaradni néki,
hite és reménye!
Emberi voltunkban,
hű magyar jó népe!
|
|
 M
Gyér a hold, a csillag fénye,
Csalogány sem énekel,
Sötétben az erdő széle,
Ott rejtőzöm késsel el. |
|
 M
Ablakomból tükör tóra látok,
vízén hattyúk, kacsák úszkálnak,
látogatják fehér sirályok. |
|
 M
Százszor el, de százszor vissza is,
Mert itt él életének alkonyán
Egy szent, akit én forrón szeretek:
Csontos kezû, szelíd Édesanyám. |
|
 H
Nagy nap ez ma Firenzében,
a legnagyobb ebben az évben.
tavasz ünnepe,május elseje,
virágos kert mindenki szivében. |
|
 H
Álmodj álmot magyar égre,
fényes napot a jövődre!
Egy nemzetet szép hazádba,
igazat a hazugságba! -
|
|
 M
A válás perce oly nehéz,
A kézben nyugszik még a kéz,
A szembe olvad még a szem
Mint mindörökre, végtelen; |
|
 M
Szerény kis kép vagyok, tudom,
Nem gond rám egy keret;
Az ábécét most tanulom,
És mindjárt hat leszek. |
|
 M
A múlt köveiből
emléktorony épül,
gyorsan múló évek
sok töredékéből. |
|
 H
Lasan minden átalakult
feledésbe merült a múlt.
A régi tavaszok, kikeletek
akácvirág illatú, kis kertek. |
|
 M
Bibor ajku hajnal, mely rózsabölcsőben
Szenderged álmait a közel jövőnek,
Ébredj föl, ébredj föl… a nap már kelőben
Hogy fényt ragyogjon a harmatos mezőre |
|
 M
Az én anyukám,ha le akarom írni
Nyurga füst, mi elillan a tájon
Mégis tavasszal megáll s nékem lepihen
Lilán illatozó orgonákon |
|
 H
Ha elmész,fájni fog az emlék,
amikben nagyon boldoggá tettél.
Nézz vissza,csak egy pillanatra,
könnyeimben evezhetsz vissza. |
|
 M
Álmomban látlak még, anyám;
fátyolos ködben szállsz felém,
lebegsz a kéklő ég taván,
s megállsz egy felhő szegletén. |
|
 M
Igaz szívvel ha tudsz szeretni,
Jöhetsz velem kéz-kézbe térve,
Csöpp szeretetért én tengernyi
Szeretetet adok cserébe. |
|
 M
A hullám nyugtatott: „Búsulnunk kár is volna”, –
És hab-fosztott magát a partba vágta be;
A sápadt holdsarló mosolygott, s hideg csókja
A könnyem gyöngyökké így fagyasztotta le. |
|
 M
Miután meg lett akaratod;
miért is hallgatsz el te balga? |
|
 M
várja fenn az égi fény
halhatatlan
szellemi lény..
voltam - én. |
|
 H
Tisztaszoba mélyén leány előtt vászon,
Azon öltött minták: kereszt, rengeteg.
Embereket rajzol, holtakat tisztáson,
Piros virág ékít halott kebleket. |
|
|
|
Ma 2026. július 22. szerda,
Magdolna napja van.
Holnap Lenke napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
