|
Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Ismertem én az árva gyermeket,
Kit bűn útjára vitt a durva élet.
Oh, hajdan a szülői szeretet
Környezte őt; de elsülyedt a féltett! |
|
H
Alább merül szív,
vak sötétségnél
világ olyan sötét mint
kibérelt lelkiismeret ! |
|
M
Így lett szabad újra
A nagy csótány,
Sűrű gazba bújva
Járkál most tán! |
|
M
Gyerek-lány koromban arról álmodoztam:
Királyfi jön értem aranyos hintóbán,
Apródok emelik nehéz, drága sleppem.
Czifra, fényes násznép hajbókol köröttem |
|
M
Uralkodik minden test felett,
Noha a lélek kitárja szárnyait,
Hogy elvesszen a végtelenben.
|
|
H
A denevér,
védett állat, sokat ér.
Másik neve: bőregér,
nappal alszik, éjjel él. |
|
M
Bárhogyan, végül is emlékezni fogunk
És bármennyire is messzire visz minket a sorsunk,
Örökkön és mindenütt, bármikor és bárhol,
Amikor megrázom láncomat, a tied nekem válaszol! |
|
M
Saját a kultúra,
Készülés bosszúra.
Európa védőbástyája mindig, |
|
M
Ha néha hányt-vetett kétkedés hulláma,
Boldoggá tett szemed bíztató sugára.
Óh, hogy hittem én e csalfa, bolygó fénynek...
...Rabszolgája lettem csapodár szivének... |
|
H
Ősz nagyanyó, Tél nagyapó
egymás mellett élnek,
egymást átölelve
összeférnek |
|
M
Volt már itt sok hódító,
De a magyar kilábal a posványból, szívével
És új útra lel, fájó szívvel! |
|
M
barátságos, kedves szavak formálódnak ajkamon,
miközben érzem, valami hiányzik, valami fáj,
lelkem színes tárházában egy kép, kietlen táj. |
|
M
Egy falusi eszköz,
született századból…
hőségtől égetett út,
ami téged is kedvesem megéget |
|
M
S virággal borított, csöndes sírja felett
Ott lebeg szüntelen a néma kegyelet
Hófehér galambja. |
|
H
Nehéz napjaink az életben,
mikor nem találjuk a szavakat.
A híd közöttünk távolodik ,
nem tudjuk mi lesz holnap.. |
|
M
Bizony fiam, minden mulandó,
Mindörökké sír a harangszó. |
|
M
Jövő titkos
és
Jő álomhajó. |
|
M
Az emberi szív rejtekébe néztem,
és ott láttalak meg téged, szerető Istenem.
Egyetlen fénysugár, a szeretetnek lángja,
ragyogja tele most, a szívemet, mely árva! |
|
M
Mikor fáj, mikor csalódunk,
mindig meghal bennünk valami,
fekszünk, az álmatlan álmok ravatalán.
Most, most holtak vagyunk talán?
|
|
M
Összevesztek az évszakok
Szél szította a haragot,
elkergette a meleget,
letépte a leveleket. |
|
M
Elnémult a tenger, tükrén a nap játszik,
Sötétkék vizében fényes arcza látszik;
Ünnepélyes csend van, egy hullám se rezdül,
Mintha az Istenség vonulna keresztül. |
|
M
Magyar vagyok, szeretem…
Hazát is szeretem…
Itt lélegzem! |
|
M
Amikor meghalt a királyok Királya,
reszketett a föld, szemet hunyt a nap. |
|
M
S ki valamennyi közt volt legdrágább kincse,
Az a régi haza: az is elmult, nincsen.
A kiről ő zengett, a kiért ő égett:
Szép asszony, szép haza - letünt régesrégen. |
|
M
Tarsd az álmodat,
lelked hozta vissza
azokat,mert tudja,hogy
szomorú vagy....... |
|
|
|
Ma 2025. május 04. vasárnap, Mónika, Flórián napja van. Holnap Györgyi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|